Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)
A szlovákiai magyarok politikai identitása
2001 - megváltozott identitás? 101 1. táblázat. Ön mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel? Egyetért*Semleges A nemzeti kisebbségeknek épp olyan jogokkal kell rendelkezniük, mint a többségi nemzet tagjainak 94,0%4,0% Fontos a demokrácia és a szólásszabadság 92,0%7,5% Fontos a türelem, a nyitottság és a megegyezésre való hajlandóság 90,0%8,5% Szlovákiának Európa felé kell közelednie 88,0%10,0% Fontos a határozott és erőskezű vezető személyiség 76,0%15,0% Az egyénnek nagyobb felelősséget kell vállalnia 73,0%18,0% Az irányítás összpontosuljon az állam kezében 61,0%21,0% Fontos az állampolgári hűség 61,0%28,0% Szlovákiának hídként kell fellépnie Nyugat és Kelet között 41,0%38,0% Szlovákiának önálló, semleges politikát kell folytatnia 30,0%34,0% A többségi nemzetnek joga van ahhoz, hogy a kisebbségek hátrányára döntsön 10,0%7,0% Szlovákiának kelet felé kell szövetségest keresnie 7,0%19,0% Megjegyzés: * - A „teljes mértékben egyetért" és az „inkább egyetért" válaszok összesített eredményei Az 1. táblázatból több összefüggés is kiolvasható:- A tizenkét kijelentés közül kilenccel többen értettek egyet, mint amennyi az elutasítók és a semlegesek részaránya, tehát a megkérdezettek többsége az állítások többségével egyetért.- Ugyanakkor az egyetértők részaránya változó: a kilenc értékítélet közül a legmagasabb egyetértési részarány és a legalacsonyabb egyetértési részarány közötti különbség 53%. Legtöbben azzal értettek egyet, hogy a nemzeti kisebbségeknek a többséggel egyenlő jogok járnak (94%), legkevesebben azzal, hogy Szlovákia hídszerepet vállaljon Nyugat és Kelet között (41%). Ez is jelzi, hogy az egyetértések értéke széles skálán mozog.- Az elutasítók részaránya három esetben haladta meg az egyetértőkét (a többségi nemzetnek joga van a kisebbségek rovására dönteni, Szlovákiának semleges politikát kell folytatnia, Szlovákiának Kelet felé kell szövetségest keresnie).- Az egyetértők részarányának csökkenésével növekszik a semleges értékelések részaránya. Az elmondottak már az elemzés legalacsonyabb szintjén is egyfajta „homogén heterogenitásra” utalnak, vagyis a megkérdezettek egyrészt valamiben nagyon hasonlítanak egymásra, másban viszont különbözőek. Nem egy-egy kiragadott értékítélettel való egyetértéstől válik valaki ilyen vagy olyan politikai identitásúvá, hanem a vallott értékek kombinációjától. A mélyebb elemzés, amelynek lépéseit e helyen nem részletezem, épp azt próbálta felderíteni, hogy léteznek-e ilyen kombinációk, ha igen, melyek ezek, s összehasonlíthatók-e a kilencvenes években feltárt politikai identitástípusokkal. Az eredményekből két fontos következtetés vonható le: 1. A kilencvenes évekhez hasonlóan a megkérdezettek 2001-ben is két nagy csoportra oszlottak:- a politikai értékrend szerint egyértelműen besorolhatók és- az egyértelműen nem besorolhatók csoportjára. A két csoport nagysága viszont változott. Az egyértelműen besorolhatók részaránya 5%-kal zsugorodott (a kilencvenes években 53%, 2001-ben 49%), ami azt jelenti, hogy
