Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)
A szlovákiai magyarok politikai identitása
A SZLOVÁKIAI MAGYAROK POLITIKAI IDENTITÁSA 1. Bevezető Politikai identitás alatt a különböző politikai értékrendekkel való azonosulást értem. Alábbi írásomban ebből kifolyólag elsősorban arra a kérdésre keresem a választ, hogy milyen politikai értékrendekkel azonosulnak a szlovákiai magyarok. Tudom, hogy érzékeny területet vizsgálok, hiszen épp a szlovákiai magyar választópolgárokkal folytatott számos beszélgetés és kutatás győzött meg arról, hogy a politikához, s főleg a politikusokhoz való viszonyulásnak nem előfeltétele a politika iránti érdeklődés. Véleménye annak is van, aki ötpercenként leszögezi, hogy őt a politika abszolút hidegen hagyja. Érzékeny kérdést elemzek tehát, ezért már a bevezetőben szeretném tisztázni, hogy az alábbi írás nem saját véleményemen alapul, sem pedig másokkal együtt kiötlött spekulációkon, hanem a már korábban említett szociológiai és közvélemény-kutatások eredményeire épít. 2. A SZLOVÁKIAI MAGYAROK POLITIKAI IDENTITÁSA A KILENCVENES ÉVEKBEN A kilencvenes években végzett szociológiai értékrendkutatásokból (Lampl 1999) kiderült, hogy abban az időben a szlovákiai magyarok 53%-a, vagyis kevéssel több mint fele rendelkezett aránylag jól elkülöníthető, mondhatni „letisztult” politikai értékrenddel. Ők három domináns politikai értékrendtípust képviseltek: a demokratát, a tekintélyelvűt és a liberálist. A demokraták a politikai értékek közül a demokráciát, a szólásszabadságot, a kompromiszszumkészséget, az egyenlő jogokat és a fejlett nyugati államok felé való nyitást tartották a legfontosabbnak. A tekintélyelvűek a határozott és erőskezű politikai vezetést, a központi állami irányítást, az állampolgári hűséget és a semleges külpolitikát hangsúlyozták. A liberális politikai értékrend hordozói az egyén nagyobb felelősségvállalása és az állam szerepének csökkentése mellett voksoltak. A kilencvenes évek második felében a szlovákiai magyarok 26%-a volt a demokrata, 18%-a a tekintélyelvű és 9%-a a liberális értékek hordozója, nagyjából tehát minden második felnőtt szlovákiai magyar azonosult az említett három politikai értékrend valamelyikével. Ugyanakkor a vizsgált népesség másik fele egyik politikai értékrenddel sem azonosult teljes mértékben. Két nagy csoportja volt tehát a szlovákiai magyaroknak: az egyiknek volt kialakult politikai értékrendje, a másiknak nem igazán. Az utóbbi mindegyik értékrendből csipegetett valamit. Kiderült az is, hogy az egyes politikai identitástípusok nem minden esetben kötődtek egyértelműen nemhez, korhoz, iskolai végzettséghez, valamint egyéb identifikációs jegyhez és demográfiai mutatókhoz. Annál szorosabb összefüggést mutattak az általá-
