Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
58 A jogfosztottság időszaka 1945. április 20. A szovjetek által szabadlábra helyezett Esterházy János meghallgatásra jelentkezik Gustáv Husák belügyi megbízottnál, aki őt letartóztatja, és átadja a biztonsági szerveknek. 1945. április 21. Az SZNT 30/1945. sz. rendeletével kimondja, hogy a törvényhozó hatalmat Szlovákia területén - a köztársasági elnökkel és a csehszlovák kormánnyal összhangban - az SZNT, országos jellegű ügyekben pedig a köztársasági elnök gyakorolja az SZNT-vel való megegyezés alapján. 1945. április 24. A magyar kormány a SZEB-hez intézett szóbeli jegyzékében tiltakozik az őshonos magyar lakosság, többek között Tost Barnabás kassai római katolikus lelkész Csehszlovákiából való kiutasítása ellen. Április 28-án hasonló tiltakozó jegyzéket intéz a SZEB-hez Madarász István kassai római katolikus püspök kiutasítása ügyében. 1945. április 26. Gyertyánfi Aurél protektorátusi magyar főkonzul a német hivatalos szervekkel együtt elhagyja Prágát, s ezzel a magyar külképviselet gyakorlatilag beszünteti tevékenységét. Május 8-án Nemeshegyi Oszkár követségi tanácsos megkezdi egy ideiglenes magyar külképviseleti hatóság megszervezését. 1945. május 3. Pozsonyban a helyi hatóságok megkezdik a magyarok és németek kilakoltatását lakásaikból és internálásukat a tölténygyári gyűjtőtáborba, valamint a Duna túlsó partján fekvő Pozsonyiigetfaluba, az elmenekült németek által üresen hagyott lakásokba, ill. a volt katonai barakktáborba. Az internáltaknak 15-20 kg-os csomag elvitelét engedélyezik, lakásukat, házukat, ingó vagyonukat elkobozzák, és szlovák lakosoknak adják. A kilakoltatást indokló végzés szerint, mivel az érintettek magyar és német nemzetiségűek, jelenlétük Pozsony városában „az állami és közérdekre való tekintettel nem kívánatos”. (Ezzel párhuzamosan Szlovákia más térségeiben is kezdetét veszi a magyarok letartóztatása és internálása többek között a szentgyörgyi, dunaszerdahelyi, ipolysági, korponai, érsekújvári, komáromi, párkányi, szeredi, nyitranováki, vihnyei, késmárki, eperjesi, varannói és kralováni internálótáborokba.) 1945. május 4. A nyitrai székhelyű nyugat-szlovákiai területi katonai parancsnokság arra utasítja a dél-szlovákiai járási nemzeti bizottságokat, hogy a magyarokat és németeket „vallási, politikai vagy faji hovatartozásra való tekintet nélkül, tehát a cigányokat és zsidókat is” - az antifasiszták kivételével - kényszerítsék arra, hogy 24 órán belül hagyják el az ország területét.
