Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1944. augusztus 29-1948. október 25.59 1945. május 5. A Kassán székelő csehszlovák kormány kiadja 4/1945. sz. rendeletét „a nemzeti bizottságok megválasztásáról és hatásköréről”, amely szerint azokban a községekben és járásokban, ahol a lakosság többsége „államilag megbízhatatlan”, nem választható nemzeti bizottság. Ezeken a helyeken közigazgatási bizottságokat neveznek ki az „államilag megbízható” lakosság képviselőiből. A Belügyi Megbízotti Hivatal a magyar fegyverszüneti egyezményre hivatkozva körlevélben utasítja a magyarlakta vidékek járási nemzeti bizottságait és járási komisszárait, hogy azonnal toloncoljanak ki az országból minden olyan magyar állampolgárt, aki 1938. november 2. után telepedett le az akkor Magyarországhoz csatolt területeken. A létfenntartásukhoz szükséges eszközökből csak anynyit vihetnek magukkal, amennyi egy személy, ill. család számára az utazás alatt szükséges. 1945. május 6. Edvard Beneš és a csehszlovák kormány Kassáról Pozsonyba teszi át székhelyét. 1945. május 8. A német hadsereg feltétel nélkül leteszi a fegyvert, s ezzel Európában véget ér a második világháború. Jozef Tiso és a szlovák kormány Kremsmünsterben az amerikai hadsereg fogságába esik. 1945. május 9. Edvard Beneš pozsonyi rádióbeszédében bejelenti, hogy a jövőben már nem lesznek az első világháborút követő rendszer szelleme szerinti kisebbségi jogok, s a németek és magyarok túlnyomó részének el kell távoznia Csehszlovákiából: „Népünk már nem élhet németekkel és magyarokkal közös hazában.” 1945. május 10. A csehszlovák kormány elhagyja Pozsonyt, s még ugyanezen a napon Prágába érkezik. Beneš május 12-én tér vissza a prágai várba. 1945. május 11. Klement Gottwald miniszterelnök-helyettes rádióbeszédében a kormány nevében nyilatkozva kijelenti, hogy „a németeket és magyarokat, akik olyan súlyosan vétettek nemzeteink és a köztársaság ellen, állampolgárságuktól megfosztottnak tekintjük és szigorúan megbüntetjük". 1945. május 15. Az SZNT első pozsonyi ülésén elfogadja 33/1945. sz. rendeletét a „fasiszta bűnösök, a megszállók, az árulók és kollaboránsok megbüntetéséről, s a népbíróságok létesítéséről", amellyel meghatározza a bűntettnek minősülő cselekmé
