Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1944. augusztus 29-1948. október 25.51 1945. február 21. Kassán az SZNT újjáalakuló Elnöksége kinevezi az új Megbízottak Testületét, amelynek tagja többek között Gustáv Husák (SZLKP) belügyi megbízott, Ján Ursi'ny (DP) földművelés- és fő Id reform ügyi megbízott, valamint Mikuláš Ferjenöík (pártonkívüli) nemzetvédelmi megbízott. 1945. február 22. Rozsnyón nem sokkal szabadlábra helyezését követően meghal a csehszlovák hatóságok által őrizetbe vett, s letartóztatása alatt testileg és lelkileg meggyötört Bubnics Mihály rozsnyói római katolikus püspök. 1945. február 26. A magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány 526/1945. sz. rendeletével semmisnek nyilvánítja az első és a második bécsi döntőbírói határozatot, s hatályon kívül helyezi az ország területi változásaira vonatkozó törvényeket és rendeleteket. 1945. február 27. Az SZNT Elnöksége kiadja 4/1945. sz. rendeletét „a németek, magyarok, valamint a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és haladéktalan szétosztásáról”. A rendelet a földreform céljaira azonnali hatállyal és térítés nélkül elkobozza „a szlovák nemzet árulói és ellenségei”, a németek és az 1938. november 1-jén csehszlovák állampolgársággal nem rendelkező magyarok összes, valamint az 1938. november 1-jén csehszlovák állampolgársággal rendelkező magyarok 50 hektárt meghaladó földtulajdonát. A nemzetiség megállapításának döntő kritériuma a családi érintkezésben használt nyelv, a magyar vagy német pártban való tagság 1938. október 6-a után, valamint az 1930. évi népszámláláskor bevallott nemzetiség. Az elkobzott mezőgazdasági vagyont a Szlovák Földalap kezeli és utalja ki szlovák nemzetiségű igénylőknek. A földjuttatásnál a rendelet szerint figyelembe kell venni a belső telepítés (kolonizáció) szükségleteit is. A (cseh)szlovák hatóságok kiutasítják az országból Madarász István kassai római katolikus püspököt és Tost Barnabás plébánost. 1945. február 28-március 1. A háború utáni első munkaértekezletét tartja Kassán az SZLKP. Gustáv Flusák, a párt ügyvezető elnöke pártja időszerű feladatairól szólva sürgeti többek között a magyarlakta területek szlovákokkal való betelepítését, magának a pártnak a megtisztítását a magyaroktól, s a németek és magyarok mezőgazdasági vagyonának elkobzása után egyéb vagyonuk lefoglalását is, hangsúlyozva, hogy „a németek, magyarok és árulók tulajdonának lefoglalását nem osztály-, hanem nemzeti szempontból követeljük”. Az értekezleten elfogadott programnyilatkozat - miközben síkra száll a Szlovákiában élő „ukránok, oroszok és más szláv nemzethez tartozók testvéri együttéléséért" - Flusák beszámolójával összhangban kilátásba helyezi a németek és magyarok összes vagyonának elkobzását, s
