Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
52 A jogfosztottság időszaka megfogalmazza a németek és magyarok felelősségre vonásának és a magyarlakta területek szlovákokkal való benépesítésének szükségességét is. 1945. február Megjelenik Pozsonyban a Katolikus Akció magyar tagozata Hladik Ágoston által szerkesztett Katolikus Figyelő című havi közlönyének utolsó száma. 1945. március 1. Kezdetét veszi az ún. anyás, vagyis a Magyarország trianoni területéről beköltözött magyarok tömeges kiutasítása Kassáról. A magyar családokat először internálótáborokba összpontosítják, majd általában 50 kilogrammos kézipogygyászszal átteszik a magyar határon. 1945. március 6. Az SZNT Elnöksége kiadja 8/1945. sz. rendeletét „a tisztek, őrmesterek és altisztek csehszlovák hadseregbe való felvételéről”, amely kimondja, hogy a csehszlovák hadsereg kötelékébe csak szlovák, cseh vagy ukrán nemzetiségű tisztek, őrmesterek és altisztek vehetők fel. Az SZNT Elnöksége 9/1945. sz. rendeletével felszámolja a szlovák állam idején létrehozott hat - Pozsonyi, Nyitrai, Trencséni, Tátrai, Garammenti, Sáros-Zempléni - nagymegyét, s visszaállítja az 1938. szeptember 30-i állapot szerinti járásokat és járáshatárokat. 1945. március 7. Az Oktatás- és Népművelésügyi Megbízotti Hivatal a járási tanfelügyelőkhöz intézett körlevelében szabályozza a tanulók beíratását és az iskolák megszervezését a Magyarországtól visszaszerzett területen. A körlevél szerint az összes iskolában fel kell függeszteni az oktatást, majd gondoskodni kell a tanulók új behatásáról előbb a szlovák, majd a magyar tanítási nyelvű iskolába, a visszacsatolt területek pedagógusait át kell helyezni a járások szlovák lakosságú részébe, a magyar iskolák igazgatóivá pedig vagy „demokratikusan gondolkodó" magyar vagy a magyar nyelvet bíró szlovák nemzetiségű pedagógust kell kinevezni. 1945. március 10. A Földművelés-és Föld reform ügyi Megbízotti Hivatal 24/1945. sz. hirdetményével szabályozza az SZNT Elnöksége által a németek, magyarok, valamint a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és haladéktalan szétosztásáról elfogadott rendelet végrehajtását. A hirdetmény előírja azon személyek jegyzékének összeállítását, akiknek mezőgazdasági vagyona elkobzás alá esik. A magyarok személyleírásának tartalmaznia kell többek között, hogy milyen nyelvet használnak a családi érintkezésben; mely magyar pártnak voltak tagjai, főként tagjai voltak-e a Nyilaskeresztes Pártnak, s milyen tisztséget töltöttek be benne; milyen nemzetiségűnek vallották magukat a legutóbbi népszámláláskor; „politikai és nemzetileg” megbízhatóak-e, s hogyan viselkedtek a szlovák kisebbséggel szemben a megszállás idején.