Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
50 A jogfosztottság időszaka Csehszlovák Köztársaság területén elrendeli valamennyi „ellenséges vagyon”, többek között az ún. államilag megbízhatatlan, vagyis a német és magyar nemzetiségű személyek birtokában levő vagyon lefoglalását, valamint 6/1945. sz. dekrétumát „a náci bűnösök, az árulók és segítőtársaik megbüntetéséről, valamint a rendkívüli népbíróságokról”. 1945. február 3. A Magyar Párt Pozsonyban ülésező központi vezetősége újra Esterházy Jánost választja meg a párt elnökévé. 1945. február 4. Az SZNT Kassáról programjellegű kiáltvánnyal, ún. Manifesztummal fordul Kelet- Szlovákia szlovák lakosságához, melyben amellett, hogy kijelöli a népi demokratikus hatalom fő irányelveit és politikai törekvéseit, célként fogalmazza meg a magyarok és németek vagyonának lefoglalását és szlovákok közötti szétosztását, s körvonalazza a reszlovakizáció lehetőségét is. 1945. február 5. Az SZNT a Lónyabányai Járási Nemzeti Bizottság számára kiadott irányelveiben elrendeli, hogy a járási nemzeti bizottság a magyar községekbe szlovák teljhatalmú biztosokat nevezzen ki, akik majd a helyi „demokratikus gondolkodású magyarokból” tanácsadó testületet hoznak létre. 1945. február 11. Pozsonyban az SS-helyőrség parancsnoksága németbarát politikai napilapot indít Magyar Szó címmel. Felelős szerkesztője Klöne Henrik, főszerkesztője Brogyányi Kálmán. Utolsó száma 1945. március 31-én jelenik meg. 1945. február 16. Edvard Beneš londoni rádiónyilatkozatában - a háború befejezése utáni legsürgősebb teendőkről beszélve - kijelenti, hogy a németek és magyarok által lakott területeket „a német és magyar kisebbségi kérdés rendezéséig” kormánybiztosok és kormánymegbízottak fogják kormányozni, amelyeket katonai erő fog támogatni. Beneš szerint „elő kell készíteni németjeink és magyarjaink ügyének végérvényes megoldását, mert az új köztársaság csehszlovák nemzetállam lesz”. 1945. február 20. Ondrej Pavlik, az oktatás- és népművelésügyi megbízott helyettese a Pravda című napilapban ismerteti az Oktatás- és Népművelésügyi Megbízotti Hivatalnak a magyar iskolákkal kapcsolatos álláspontját. Pavlík szerint a magyar gyermekek számára lehetővé teszik, hogy az alapfokú műveltséget anyanyelvükön szerezzék meg, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a magyar iskolákban nem fogják tűrni az „ellenséges szellemet”, s megakadályozzák „a hungarizmus és revizionizmus ápolását".
