Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1989. november 17-1992. december 31. 445 kompromittálódott állami és pártvezetők eltávolítását követelő s követeléseik elutasítása esetére november 27-re általános sztrájkot hirdető nyilatkozatát. A tüntetésen az FMK nevében felszólal Grendel Lajos író is. Megalakul a NYEE Koordinációs Bizottsága, amelynek munkájába az FMK képviseletében bekapcsolódik Szigeti László és Grendel Lajos. Pozsonyi magyar egyetemi és főiskolai hallgatók megalakítják a Magyar Diákszövetséget, amely támogatásáról biztosítja a sztrájkoló szlovák és cseh diákokat. A szövetség élén nyolctagú akcióbizottság, valamint háromtagú (Berényi József, Szép Attila, Vörös Péter) szóvivői testület áll. 1989. november 23. Az FMK nyilatkozatában támogatásáról biztosítja a diákok és a PF által november 27-re meghirdetett általános sztrájkot, követeli a hitelüket vesztett politikusok és közéleti tisztségviselők távozását hivatalukból, a sajtószabadságot és a cenzúra eltörlését. A Csemadok KB Elnöksége felháborodását fejezi ki a karhatalom november 17-i fellépése, valamint „az átalakítás és a nyilvánosság politikájának lassú és következetlen” végrehajtása miatt, s az erőszakot és a szélsőséges megnyilvánulásokat elutasítva az érdemi párbeszéd mellett száll síkra. A Pozsonyi Városi Bíróság a napok óta tartó tüntetések hatására felmenti a vád alól és szabadlábra helyezi az augusztus 17-én perbe fogott Ján Čarnogurskýt. 1989. november 24. A CSKP KB rendkívüli ülésén hosszas vitát követően - miközben felmerül a fegyveres erők bevetésének a lehetősége is - lemond tisztségéről a változásokat elutasító Miloš Jakeš főtitkár, valamint a KB egész Elnöksége és Titkársága. A párt új főtitkárává Karel Urbáneket választják, s olyan határozatot fogadnak el, amelyben sajnálatukat fejezik ki a november 17-i események miatt. A PF által szervezett prágai tüntetésen első ízben szólal fel Alexander Dubček. A tüntetés résztvevői Dubček köztársasági elnökké választását követelik. Elkészül az FMK elvi nyilatkozata, amely szerint az FMK a hatalmi szervektől független, alulról építkező polgári kezdeményezés, elődjének a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát tekinti, s céljai között szerepel többek között a pártmonopólium megszüntetése, a többpártrendszerű parlamentáris demokrácia megteremtése, a nemzeti kisebbségi kérdés megoldása, s a polgári szabadságjogokat biztosító törvények megalkotása. A nemzeti kisebbségeket az FMK szerint kollektív jogok illetik meg, ezért jogaik szavatolása érdekében elengedhetetlen egy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer létrehozása.
