Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
446 A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig Dobos László kezdeményezésére - nagyrészt az ún. harminchármak dokumentuma aláíróinak részvételével - megalakul Pozsonyban a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma. 1989. november 25. A PF, a NYEE, ill. a 800 ezres prágai és a 70 ezres pozsonyi tüntetés résztvevői elégtelennek minősítik a pártvezetésben bekövetkezett változásokat, s megfogalmazzák azt az igényt, hogy töröljék az alkotmányból a kommunista párt vezető szerepét. Az FMK, a Magyar Diákszövetség, a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma és a Matesz képviselői megbeszélést tartanak a Csemadok pozsonyi székházában, amelyen a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma felveti a szlovákiai magyar közéletet összefogó egységes magyar politikai erő létrehozásának a lehetőségét, amit azonban az FMK és a Magyar Diákszövetség a magyarság elszigetelődésének veszélyére hivatkozva visszautasít. A találkozó résztvevői közös nyilatkozatot írnak alá, amelyben amellett, hogy követelik az 1968-as események újraértékelését, kinyilvánítják: a demokrácia, az egyenrangúság és egyenjogúság elvei alapján kívánják újraértékelni a csehszlovákiai magyarság helyzetét, s egyenjogú szövetségben kívánnak élni az ország nemzeteivel és nemzetiségeivel. A NYEE és a szlovák főiskolások koordinációs bizottsága 12 pontból álló közös programnyilatkozatot fogad el, amely megfogalmazza többek között a szabad választások megtartásának, a kommunista párt vezető szerepe alkotmányból való törlésének, a jogállam kiépítésének, az egyház és az állam szétválasztásának, a csehek és szlovákok demokratikus föderációja következetes megvalósításának, valamint a nemzetiségi jogok törvényes szabályozásának igényét. A Magyar Diákszövetség akcióbizottsága elfogadja a szövetség programnyilatkozatát, amely követeli többek között a kommunista párt vezető szerepének megszüntetését, a szabad választások kiírását, az államhatalmi ágak szétválasztását és a helyi önkormányzatok jogkörének kiszélesítését. Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök bejelenti a politikai foglyok szabadon bocsátását. Budapesten Käfer István vezetésével önálló egyesületté alakul a korábban a Rákóczi Szövetség keretében működött Amicus Kör, a cseh és szlovák kultúra barátainak köre. 1989. november 26. Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök az előző napihoz hasonló többszázezer fős prágai tüntetés hatására találkozik a PF képviselőivel, amivel megkezdődnek a kommunista vezetés és az ellenzék közötti kerékasztal-tárgyalások. A PF küldöttségének vezetője Václav Havel.
