Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
292 Nemzetiségi emancipációs törekvések... 1968. október 22. Ondrej Klokoč, az SZNT elnöke a Csemadok KB által jelölt Tolvaj Bertalant kinevezi a Nemzetiségi Titkárság vezetőjévé. 1968. október 23. Alakuló ülését tartja az SZNT Nemzetiségi Bizottsága, amelyen Fábry Istvánt választják meg a bizottság elnökévé. A bizottságban az SZNT 14 magyar és 6 ukrán (ruszin) képviselője mellett helyet kap 13 szlovák nemzetiségű képviselő is. 1968. október 24. A kormány jóváhagyja a föderációs, valamint a nemzetiségi alkotmánytörvény tervezetét. 1968. október 26. Gustáv Husák beavatkozását követően a Nemzetgyűlés Elnöksége közli a nemzetiségi képviselőkkel, hogy a Nemzetgyűlés másnap a parlament elé terjesztett nemzetiségi alkotmánytörvény egy módosított változatát fogja jóváhagyni. 1968. október 27. A Nemzetgyűlés elfogadja az ország föderatív elrendezéséről szóló 143/1968. sz. és nemzetiségeinek helyzetéről szóló 144/1968. sz. alkotmánytörvényt. A két alkotmánytörvény között ellentmondás mutatkozik a nemzetiségek államalkotó szerepének elismerése tekintetében. Amíg a nemzetiségi alkotmánytörvény preambuluma szerint a köztársaság népét „a cseh és szlovák nemzettel együtt a magyar, német, lengyel és ukrán (ruszin) nemzetiség is alkotja", s 1. cikkelye szerint a köztársaság „a cseh és szlovák nemzet és azon nemzetiségek közös állama, amelyek a területén élnek”, addig a föderációs alkotmánytörvény a köztársaságot „két egyenjogú testvérnemzet, a csehek és szlovákok” szövetségi államaként definiálja. A nemzetiségi alkotmánytörvény 2. cikkelye kimondja a nemzetiségek „létszámuknak megfelelő” képviselethez való jogát a képviseleti testületekben és más választott szervekben, 3. cikkelye deklarálja számukra az anyanyelvükön való művelődés, a nemzetiségi kulturális-társadalmi szervezetekben való tömörülés, a saját nyelvű sajtó és tájékoztatás, az általuk lakott területen pedig nyelvük hivatalos érintkezésben való használatának jogát, 5. cikkelye egyúttal kilátásba helyezi az alkotmánytörvényt konkretizáló végrehajtási törvények, valamint a képviseleti testületek és végrehajtó szervek melletti nemzetiségi szervekről szóló törvény kidolgozását. Az utolsó pillanatban módosított jogszabályból kimaradnak a nemzetiségek önigazgatását, gazdasági és kulturális egyenjogúságát, az államhatalom gyakorlásában való egyenjogú részvételét szavatoló részek, s nyelvük hivatalos érintkezésben való használatának a lehetőségét is az általuk lakott területre korlátozzák. 1968. október 28. A csehszlovák állami és pártvezetés ünnepi rendezvényeken emlékezik meg Csehszlovákia megalakulásának 50. évfordulójáról. Prágában, Brünnben, Po
