Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1963. április 3-4-1969. április 17. 293 zsonyban és más egyetemi városokban a diákság ezzel egy időben tüntetéseken tiltakozik a megszállás ellen, de szovjetellenes légkör jellemzi a hivatalos megemlékezéseket is: a szokással ellentétben nem koszorúzzák meg a szovjet hősök emlékműveit. 1968. október 29. A nemzetiségi alkotmánytörvény módosított változata nem jut el a hírközlő eszközökhöz, így azok, köztük az Új Szó is annak korábbi, a nemzetiségek számára kedvezőbb változatát közük. A módosított szöveget az Új Szó végül csak november 7-én hozza nyilvánosságra. 1968. november 14-17. A CSKP KB ülése a párt vezetésén belüli szovjetbarát irányzat újabb térnyerésének eredményeként meghirdeti a normalizáció programját, s elhatárolódik a január utáni politika „negatív elemeitől". A KB határozata szerint le kell leplezni a „szocialistaellenes erőket”, akik a párt akcióprogramját kihasználva a szocializmus diszkreditálására s végső soron a szocializmus megdöntésére törekedtek. 1968. november 15. A Csehszlovák Nőszövetség Szlovákiai Bizottsága 1969. január 30-31-re összehívja a Szlovák Nőszövetség alakuló kongresszusát, egyben megbízza az Elnökséget, hogy vitassa meg és terjessze a kongresszus elé a szervezet magyar és ukrán nemzetiségű tagjainak helyzetét rendező javaslatot. 1968. november 17-18. A ország lakossága, főleg az egyetemi és főiskolai diákság tömegtüntetések sorozatával tiltakozik a szovjet megszállás és a normalizációs politika meghirdetése ellen. 1968. november 19. Az Utunk utódlapjaként megjelenik Érsekújvárott a Novozámocké noviny - Érsekújvári Újság című kétnyelvű járási hetilap első száma, amelynek magyar változata 1969. január 7-én önállósul. 1968. november 23-24. Ótátrafüreden megrendezik a csehszlovákiai magyar kultúra és tudomány képviselőinek a második világháború utáni első országos találkozóját. A rendezvény - amelyen felolvassák Fábry Zoltánnak a találkozó alkalmából írt Rang és hűség című esszéjét - főelőadói Turczel Lajos, Kardos István és Szabó Rezső. A tanácskozás résztvevői megfogalmazzák olyan központi magyar intézmények és szakmai csoportok megalakításának szükségességét, amelyek hatékonyan bekapcsolódnának a csehszlovákiai magyarság szellemi életébe, s helyzetének és problémáinak tudományos feldolgozásával hozzájárulnának gazdasági, jogi, politikai és kulturális problémáinak megoldásához.