Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
164 Egyenjogúsítás párthatározatokkal. A pártállam első másfél évtizede 1949. március 2. A Magyar Bizottság véglegesíti a magyar kultúregyesület alakuló közgyűlésének lefolyását, az arra meghívandó küldöttek és az egyesület megválasztandó vezetőségének névsorát. Elnökévé Fábry Zoltánt, ügyvezető elnökévé Major Istvánt, alelnökévé Kugler Jánost, központi titkárává Fellegi Istvánt, a központi titkár helyettesévé Kertész Kálmánt javasolja. A Magyar Bizottság négytagú küldöttsége (Dániel Okáli, Major István, Lőrincz Gyula és Fábry István) ezt követően az SZLKP Szervező Titkárságán egyezteti az alakuló közgyűlés részleteit, ahol megállapodás születik arról, hogy az egyesület a Tájékoztatásügyi Megbízotti Hivatal irányítása alá fog tartozni. A Szervező Titkárság - a központi titkár helyettesévé jelölt Kertész Kálmán kivételével - jóváhagyja az egyesület vezetőségére előterjesztett javaslatot. 1949. március 3. Kugler Jánost felveszik az SZLKP KB földműves osztályára azzal a feladattal, hogy a magyar földműveseknek az egységes földműves-szövetkezetekbe való beszervezését irányítsa. 1949. március 4. Miután a létrehozandó magyar kultúregyesület kijelölt vezetőségének összetételével elégedetlen Fábry Zoltán nem vállalta el az elnöki megbízatást, a Magyar Bizottság Lőrincz Gyula, Major István és Fábry István összetételű küldöttsége a pártközpontban egyenesen Viliam Širokýval, az SZLKP elnökével egyeztet az egyesület elnökének személyéről. Široký azzal az indokkal, hogy reszlovakizált, elutasítja a küldöttség Major elnökké választására vonatkozó javaslatát, s Lőrinczet bízza meg az elnöki tisztség ellátásával. 1949. március 5. Pozsonyban megalakul a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, a Csemadok. Az alakuló közgyűlés - amelyen a kommunista párt, a kormány, a Megbízottak Testületé és a tömegszervezetek képviselői is megjelennek - ünnepi szónokai: Ondrej Pavlík, Lőrincz Gyula és Major István egyaránt hangsúlyozzák, hogy a szervezet nem párt, hanem kulturális egyesület lesz, legfontosabb feladataiként pedig a párt politikájának a magyar lakosság körében való népszerűsítését és a szocialista kultúra anyanyelvű terjesztését jelölik meg. Az egyesület élére háromévi időtartamra megválasztott Központi Bizottság elnökévé Lőrincz Gyulát, első alelnökévé Kugler Jánost, második alelnökévé Egri Viktort, központi titkárává Fellegi Istvánt, a központi titkár helyettesévé Wetzler Dórát választják, Fábry Zoltán örökös díszelnök lesz. 1949. március 15-16. A református egyház lelkészei általános pasztorális konferenciát tartanak Komáromban, amelyen Andrej Maťašík a Szervező Bizottság nevében bejelenti az új zsinati választások kiírását. Közlése szerint az egyes egyházmegyékben megvá
