Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1948. október 25-1963. április 3-4. 165 lasztott küldöttek a Szervező Bizottság Elnökségével együtt fogják alkotni az egyház Zsinatát, amelynek elsődleges feladata az egyház új alkotmányának kidolgozása lesz. A lelkészkonferencia résztvevői március 16-án, az egyház szlovák vezetése és magyar tagsága közötti viszony rendezése céljából Galambos Zoltán komáromi lelkipásztor vezetésével létrehozzák az Országos Református Lelkészegyesületet. 1949. március 18. Az SZLKP KB Elnöksége a nemzeti bizottságok átalakításáról határozva feladatul adja a párt alsóbb szintű szerveinek, hogy a nemzeti bizottságokba vonják be „a tisztességes magyar antifasisztákat" is. A pártvezetés szerint a magyarok számára a kerületi és a járási nemzeti bizottságokban számarányuknak megfelelő helyet kell biztosítani, arányuk azonban egy járási nemzeti bizottságban sem haladhatja meg az 50%-ot. 1949. március 19. Václav Nősek belügyminiszter a többszöri módosításra való tekintettel 97/1949. sz. hirdetményével véglegesíti az elkobzott családi házak kiutalására vonatkozó kormányrendeletek hatályos szövegét. Az igénylőkre vonatkozó valamennyi korábbi nemzetiségi korlátozás érvényben marad, vagyis igazolniuk kell, hogy csehszlovák állampolgárok, cseh, szlovák vagy más szláv nemzetiségűek, nemzetileg és államilag megbízhatóak, s velük közös háztartásban élő családtagjai nem német vagy magyar nemzetiségűek. Száraz József, a Szlovák Ifjúsági Szövetség magyar osztályának kijelölt vezetője az Új Szó hasábjain keresztül felhívással fordul az ország magyar ifjúságához, hogy minél nagyobb számban lépjen be a szövetségbe, és képviseltesse magát a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség április 23-i alakuló konferenciáján. 1949. március 20. Érsekújvárott Tatarik Emil nyugalmazott tanító vezetésével megalakul a Csemadok első helyi szervezete. (A Csemadok helyi szervezeteinek száma az év végéig 63-ra, tagjainak száma 3800-ra emelkedik.) 1949. március 22. A magyarok állampolgárságának visszaadása és a deportáltak hazatérése miatt egyre feszültebbé váló dél-szlovákiai légkör enyhítése céljából az SZLKP KB Titkársága közös értekezletet rendez Érsekújvárott a dél-szlovákiai járási párttitkárok és a magyar kommunisták részére, amelyen Štefan Bašťovanský, a párt főtitkára ismerteti a pártnak a magyarkérdéssel kapcsolatos álláspontját. Bašíovanský dél-szlovákiai vonatkozásban a párt előtt álló legfontosabb feladatok között a nemzeti bizottságok magyarokkal való kiegészítését, valamint a Csehországból hazatérő magyarok „szervezett” letelepítésének szükségességét említi, miközben hangsúlyozza, hogy elkobzott vagyonukat nincs joguk visszakövetelni.