Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1948. október 25-1963. április 3-4. 163 1949. február 22. Az SZLKP KB Szervező Titkársága úgy határoz, hogy amennyiben a szovjet hatóságok Esterházy Jánost kiadják Csehszlovákiának, halálos ítéletét börtönbüntetésre kell változtatni. 1949. február 23. A Nemzetgyűlés 63/1949. számú törvényével kimondja, hogy „az elnyomatás idején a Csehszlovák Köztársaság idegen hatalmak által megszállt területén maradt" közalkalmazottak munkaviszonya és nyugdíjjogosultsága a megszállás hónapjának utolsó napjával megszűntnek tekintendő. Megengedi ugyan a kivételezés kérését, kizárja azonban a kivételezés lehetőségét azoknál a németeknél és magyaroknál, akik a 33/1945. sz. elnöki alkotmánydekrétum értelmében elveszítették csehszlovák állampolgárságukat. A Nemzetgyűlés 69/1949. számmal törvényt fogad el az egységes földművesszövetkezetekről, amellyel megteremti a mezőgazdaság szovjet mintájú kollektivizálásának feltételeit. (A magyar falvakban ezt követően létrejövő szövetkezetek megalapítói elsősorban nem a helyi magyar lakosság, hanem az oda beköltözött szlovák telepesek lesznek.) 1949. február 26. A Magyar Bizottság a szlovák pártvezetés jóváhagyását követően felkéri Fábry Zoltánt a létrehozandó magyar kultúregyesület elnöki tisztségének ellátására. Budapesten utolsó alkalommal jelenik meg a Csehszlovákiából áttelepített magyarok számára kiadott Új Otthon című hetilap. 1949. február 28. Prágában a Rákosi Mátyás és Klement Gottwald közötti levélváltás eredményeként újabb megbeszélés zajlik a CSKP és az MDP küldöttsége között a két ország közötti vitás kérdésekről, többek között a magyar kisebbség helyzetének rendezéséről. A magyar fél kifogásait ismertető Rajk László szóvá teszi többek között a magyar osztályok alacsony számát, a reszlovakizáltak gyermekeinek a magyar iskolai osztályokból való kitiltását, az állástalan magyar tanítóknak a termelőmunkába való beállítását, miközben a magyar osztályokban szlovák tanítók tanítanak. A Rajk felvetéseire reagáló Viliam Široký szlovák pártvezető, noha a bírálatokat téves információkon alapulónak minősíti, ígéretet tesz egyes sérelmek orvoslására és a nemzeti bizottságok magyarokkal való kiegészítésére. 1949. február vége Budapesten - a Mindszenty József 1948. december 25-i letartóztatása után nála megtalált írásos dokumentumok alapján - letartóztatják Krausz Zoltánt és Varró Istvánt, a CSMADNÉSZ aktivistáit, akiket átadnak a csehszlovák belügyi szerveknek. Ezt követően Csehszlovákiában is kezdetét veszi a szervezet felgöngyölítése és munkatársainak letartóztatása.
