Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)

Kronológia

162 Egyenjogúsítás párthatározatokkal. A pártállam első másfél évtizede

1949. február 9.

A Reszlovakizációs Bizottság a járási nemzeti bizottságokhoz és közigazgatási bizottságokhoz intézett körlevelében - 1947. október 3-i utasítását felülvizsgálva - bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy reszlovakizációs végzést adjanak olyan személyeknek is, akik vagyonát lefoglalták, nemzeti gondnokság alá helyezték vagy elkobozták.

1949. február 10.

Prágában csehszlovák kezdeményezésre megalakul a Csehszlovák-Magyar Kulturális és Gazdasági Társaság. Elnöke Július Ďuriš földművelésügyi miniszter, választmányában helyet kap Lőrincz Gyula és Major István, valamint számos szlovák közéleti személyiség is. A társaság a megalakulása alkalmából kiadott kommünikéjében síkra száll a két nép közötti barátság fejlesztésének szükségessége mellett.

1949. február 14.

A Belügyi Megbízotti Hivatal kiadja 371/1949. sz. hirdetményét, amely szerint a csehszlovák állampolgárságot szerzett magyarok ugyanolyan feltételek mellett kérhetnek megbízhatósági igazolványt, mint a szláv nemzetiségű személyek.

1949. február 15.

A szlovák telepesek részéről a hazatérő és elkobzott vagyonukat visszaigénylő magyar deportáltakra beérkezett panaszok nyomán az SZLKP KB Szervező Titkársága határozatban mondja ki, hogy a Magyar Bizottság útján fel kell szólítani az Új Szót: győzze meg a deportáltakat, hogy azok fogadják el a számukra kiutalt földet, s ne követeljék vissza a szlovákoknak juttatott egykori vagyonukat.

1949. február 16.

Rákosi Mátyás Klement Gottwaldhoz intézett újabb levelében egyetértését fejezi ki a két ország pártvezetőinek találkozójával, de azt javasolja, hogy azon gazdasági kérdések mellett politikai kérdésekkel is foglalkozzanak.

A Magyar Bizottság jóváhagyólag tudomásul veszi, hogy az SZLKP KB káderbizottsága felülvizsgálta a magyar kultúregyesület alakuló közgyűlésére meghívandó küldöttek névsorát, s az eredetileg tervezett február 26-a helyett március 5- re teszi át az alakuló közgyűlés időpontját.

1949. február 17.

Daniel Okáli belügyi megbízott arról értesíti a Magyar Bizottságot, hogy Viliam Široký, az SZLKP elnöke egyetértett a reszlovakizáltak tagságát tiltó szövegrész kihagyásával a magyar kulturális egyesület alapszabályából.