Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1944. augusztus 29-1948. október 25. 133 Elnöke továbbra is a kommunista Gustáv Husák, alelnöke a demokrata párti Milan Polák; tagjai többek között: Mikuláš Ferjenčík (pártonkfvüli) belügyi megbízott, Ladislav Novomeský (SZLKP) oktatás- és népművelésügyi megbízott, Jozef Styk (DP) földművelés- és földreformügyi megbízott. A testület átalakítása jelentős kommunista siker a politikai hatalom megszerzéséért vívott harcban. 1947. november 22. A DP Végrehajtó Bizottsága a pártra nehezedő nyomás következtében érvénytelennek nyilvánítja az ún. áprilisi egyezményt. 1947. november 27-28. A CSKP KB megelégedéssel nyugtázza, hogy „leleplezték a burzsoázia ellenforradalmi fordulatra tett kísérletét”, s jóváhagyja a párt taktikáját a hatalom megszerzéséért folytatott további harcra. 1947. december 2. A csehszlovák kormány 206/1947. sz. rendeletével a békeszerződésre hivatkozva elrendeli a magyar állampolgárok Csehszlovákia területén levő vagyonának összeírását és lefoglalását. 1947. december 4-5. Az SZLKP KB leszögezi, hogy a Megbízottak Testületé átalakításával még nem ért véget a politikai hatalom megszerzéséért folytatott küzdelem. 1947. december 10. Egy Pozsonyban keltezett s a magyar kormányhoz címzett memorandum a csehszlovákiai magyarság helyzetének rendezése céljából államközi egyezmény megkötését szorgalmazza Csehszlovákia és Magyarország között. A rendezés négy alapfeltétele a memorandum szerint a magyarellenes jogfosztó rendelkezések hatálytalanítása, a reszlovakizáció beszüntetése, a csehszlovák-magyar lakosságcsere leállítása és a Csehországba deportált magyarok hazatérése. A memorandum ugyanakkor követeli a magyar nyelvű oktatás újraindítását, egy központi magyar napilap és folyóirat, a magyar könyvkiadás, a magyarországi könyvbehozatal és egy országos közművelődési egyesület engedélyezését, valamint az 1945 előtti magyar közművelődési egyesületek, elsősorban a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság, a pozsonyi Toldy Kör és a kassai Kazinczy Társaság reaktiválását. F. Černý, Csehszlovákia második világháború utáni első budapesti követe átadja megbízólevelét Tildy Zoltán magyar köztársasági elnöknek. 1947. december 18. A Belügyi Megbízotti Hivatal kiadja 2/1948. sz. hirdetményét „a nyelvileg hibás vagy helytelen szláv szövegű különféle feliratok és hirdetések nyilvános használatának tilalmáról”. A jogszabály a nyilvános vagy a nyilvánosság számára hoz
