Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
134 A jogfosztottság időszaka záférhető helyeken megtiltja az olyan szlovák vagy más szláv nyelvű cég- és reklámtáblák, falragaszok, feliratok, figyelmeztető és tájékoztató táblák elhelyezését, amelyek hibás helyesfrással készültek vagy nyelvi szempontból kifogásolhatóak, s fgy felháborodást válthatnak ki, ill. veszélyeztetik a szlovák nyelv tisztaságát. 1947. december 19. Az SZNT 89/1947. sz. rendeletével tovább szigorítja vagyonelkobzó rendelkezéseit, s előírja többek között azon mezőgazdasági vagyon elkobzását, amelyet a német és magyar nemzetiségű személyek 1938. szeptember 29. után adtak el és olyan személyek tulajdonát képezi, akik vagyona egyébként nem esne konfiskáció alá. 1947. december 20. A közelgő karácsonyra és a nagy hidegre való tekintettel a csehszlovák és a magyar fél megegyezik a lakosságcsere szüneteltetésében. 1947. december 22. A csehszlovák és magyar kormány képviselőiből álló Határmegállapító Bizottság zárójegyzőkönyve szabályozza a Csehszlovákiához csatolt dunántúli települések lakosságának jogi helyzetét. A csehszlovák fél ígéretet tesz rá, hogy a három falu lakosságának megadja a csehszlovák állampolgárságot, s nem lesznek rájuk érvényesek a szlovákiai magyarságra vonatkozó „különleges csehszlovák jogi intézkedések’’. 1947. december 23. Bolgár Elek, Magyarország második világháború utáni első prágai követe átadja megbízólevelét Edvard Beneš csehszlovák köztársasági elnöknek. 1947. december 31. Befejezi tevékenységét a pozsonyi Szlovák Nemzeti Bíróság és a 77 járási népbíróság. A bíróságok 11 945 ítéletet hoztak, amelyek 20 550 vádlottat érintettek, akik közül 8055 személyt elítéltek, 12 495-öt pedig felmentettek. Halálos ítélet 65 vádlott ügyében született, de azt csak 29 esetben hajtották végre. A bíróságok által elítélt 8055 személy közül 4812 (59,7%) magyar, 2295 (28,5%) szlovák, 848 (10,5%) német, 100 (1,2%) pedig egyéb nemzetiségű. 1947. december Komáromban Bíró Lucián bencés szerzetes a felettes egyházi hatóságok engedélyével az 1948. évre szóló magyar nyelvű kalendáriumot jelentet meg, a naptár kinyomtatott példányait azonban az állami hatóságok elkobozzák, szerkesztői és kiadói ellen pedig eljárást indítanak.
