Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1944. augusztus 29-1948. október 25. 113 az üzemi tanácsokba történő választásoknál aktív és passzív választójoga csak az állandó választói névjegyzékekbe felvett csehszlovák állampolgároknak van, kizárva ezzel a választójogból az állampolgárságuktól meg nem fosztott magyarokat és németeket is. 1946. november 14. A CSKP KB Elnöksége a szlovákiai magyarság Csehországba telepítéséről előterjesztettjelentésről tárgyalva megállapítja, hogy az kitűnő lehetőséget teremt arra, hogy Dél-Szlovákiát szlovákokkal telepítsék be, s nyomást gyakoroljanak Magyarországra a lakosságcsere mielőbbi megkezdésére és esetleg további 200 000 magyar egyoldalú átvételére. Az Elnökség 50 ezer magyar család csehországi áttelepítésével számol. 1946. november 15. Rimaszombatban ledöntik Tompa Mihálynak a Tompa téren álló szobrát. 1946. november 15-19. A Párkányi járáshoz tartozó Köbölkút és Muzsla, valamint a Somorjai járásban levő Gutor és Szemet községek katonai egységekkel történő körbezárásával és lakosságuk erőszakos elhurcolásával kezdetét veszi a szlovákiai magyar családok csehországi deportálása. Az érintett települések lakossága, ha teheti, elmenekül, a magyar határhoz közel eső falvak lakói Magyarországon keresnek menedéket. Az akciót végrehajtó katonaság az ellenszegülőkkel vagy menekülőkkel szemben több helyütt fegyvert is használ: Gutoron a Duna védőgátján cirkáló csehszlovák határőrség november 19-én tüzet nyit a csónakokon a Duna magyar oldalára menekülőkre, s lelövi Sindler Ferenc gutori lakost. 1946. november 16. A magyar kormány a budapesti SZEB útján jegyzékben értesíti a csehszlovák kormányt, hogy a párizsi békekonferencia határozata alapján kész a két ország közötti vitás kérdések kétoldalú tárgyalásokon történő rendezésére. 1946. november 20. Gyöngyösi János magyar külügyminiszter magához kéreti František Dastych tábornokot, Csehszlovákia budapesti képviselőjét, s közli vele, hogy a magyar kormány a deportálásokat a lakosságcsere-egyezmény és a párizsi békekonferencia határozatai megsértésének tekinti, s kénytelen lesz tájékoztatni a nagyhatalmakat a csehszlovák eljárásról. 1946. november 22. A Megbízottak Testületé a magyar tiltakozás ellenére a deportálások folytatása mellett dönt, s felkéri a csehszlovák Külügyminisztériumot, hogy cáfolja meg a deportálásokkal kapcsolatos magyar híreszteléseket.
