Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)

Előszó

10

Előszó

óval szolgál a lakosságcserével kapcsolatban Szabó Károlynak, a pozsonyi magyar Meghatalmazotti Hivatal egykori helyettes vezetőjének és munkatársainak eddig sajnos kiadatlan kézirata, valamint néhány rövidebb, nyomtatásban is megjelent tanulmánya.11

Sok tekintetben úttörőnek számított a Janics Kálmán által írt, Illyés Gyula előszavával 1979-ben Münchenben kiadott s a második világháború utáni „hontalanság éveinek" is nevet adó monográfia. Janics levéltári kutatások lehetősége nélkül, elsősorban a korabeli sajtóközleményekre hivatkozva is kiváló elemzést nyújtott a reszlovakizációról, a csehországi deportálásról, a lakosságcseréről s általában a magyar kisebbség jogfosztásáról.12 Ugyancsak külföldön, Püski Sándor New York-i kiadójában jelent meg a két világháború közötti időszak neves felvidéki publicistájának és közéleti személyiségének, az 1945-ben emigrációba kényszerült Ölvedi Jánosnak a monográfiája, amely tárgyilagos számadást ad a felvidéki magyarság történetéről: a két világháború közötti korszakról, a jogfosztás éveiről, végül pedig az 1948 utáni időszakról egyaránt.13

A rendszerváltást követően a szlovákiai magyar szerzők már idehaza is szabadon közölhették a korábban nagyrészt elhallgatott kérdéseket a nyilvánosság elé táró műveiket. Elsőként Gyönyör József dolgozatai elemezték a magyar kisebbség történetének egy-egy fejezetét, majd Vadkerty Katalin már levéltári forrásokkal adatolt monográfiái dolgozták fel a reszlovakizáció, a csehországi deportálás, valamint a belső telepítés és a lakosságcsere történetét, Molnár Imre pedig több tanulmány megjelentetését követően önálló kötetben tárgyalta Esterházy Jánosnak, a szlovákiai Magyar Párt második világháború után meghurcolt vezetőjének életútját.14

Maďarskom (1946-1948). In Bielik, František - Baláž, Claude (zost.): Slováci v zahraničí. 8. Martin, Matica slovenská, 1982, 70-89. p.; Vida István: Az amerikai diplomácia és a csehszlovákiai magyar kisebbség (1945-1947). Jelenkor, XXVII. évf. (1985) 12. sz. 1114-1125. p.

11 Szabó Károly és mtsai (Berecz Kálmán és É. Szőke István): A magyar-csehszlovák lakosságcsere története. I—III. köt. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, 1981 (Kézirat); Szabó Károly-É. Szőke István: Adalékok a magyar-csehszlovák lakosságcsere történetéhez. Valóság, XXV. évf. (1982) 10. sz. 90-94. p.; Szabó Károly: A magyar-csehszlovák lakosságcsere története dióhéjban. In Új Mindenes Gyűjtemény. 10. köt. Bratislava/Pozsony, Madách Könyv- és Lapkiadó, 1993, 95-112. p.

12 Janics Kálmán: A hontalanság évei. A szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948. München, Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, 1979.

13 Ölvedi János: Napfogyatkozás. Magyarok Szlovákiában. New York, Püski, 1985.

14 Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig. Pozsony/Bratislava, Madách, 1990; Gyönyör József: Terhes örökség. A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában. Pozsony/Bratislava, Madách-Posonium, 1994; Vadkerty Katalin: A reszlovakizáció. Pozsony, Kalligram, 1993; Vadkerty Katalin: A deportálások. A szlovákiai magyarok csehországi kényszerközmunkája 1945-1948 között. Pozsony, Kalligram, 1996; Vadkerty Katalin: A belső telepítések és a lakosságcsere. Pozsony, Kalligram, 1999; Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig. Trilógia a csehszlovákiai magyarság 1945-1948 közötti történetéről. Pozsony, Kalligram, 2001; Molnár Imre: Esterházy János. Dunaszerdahely, Nap Kiadó, 1997.