Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Előszó
Előszó 11 Az utóbbi másfél évtizedben már egyes cseh és szlovák szerzők is igyekeztek objektívebb képet rajzolni Csehszlovákia második világháború utáni kisebbségpolitikájáról. A témakör 1989 utáni első feldolgozása a cseh Karel Kaplan nevéhez fűződik, aki előbb cseh nyelven, majd magyar fordításban is megjelent könyvében elfogulatlanul foglalkozik a magyarságot ért sérelmekkel, a csehszlovák kormány magyar- és németellenes politikájával.15 A szlovák kutatók közül mindenekelőtt Štefan Šutaj munkái érdemelnek említést, amelyek szakszerűen tárgyalják a reszlovakizációt, a csehországi deportálást, az ún. Dél-akciót, illetve kritikus elemzést adnak a magyar kisebbség 1945-1948 közötti helyzetéről.16 Ugyanez a megközelítés azonban már nem mondható el Ján Bobák pontosan dokumentált, nemzetileg azonban meglehetősen elfogult, erősen magyar- és csehellenes hangvételű kötetéről, Dagmar Čierna-Lantayovának a cseh-szlovák-magyar kapcsolatok 1938 és 1949 közötti történetét vizsgáló munkájáról, valamint Jozef Beňának a Beneš-dekrétumokkal és a Szlovák Nemzeti Tanács magyarellenes jogfosztó rendeletéivel foglalkozó könyvéről, amelyek még ma is a magyarság kollektív bűnösségének hangoztatásával próbálják legitimálni jogfosztását, üldöztetését és a kitelepítésére irányuló szándékot.17 Vadkerty Katalin trilógiájának 2002. évi szlovák nyelvű közreadása18 abban a reményben történt, hogy véget vet annak a szemléletmódnak, amely az 1945 utáni (Cseh)Szlovákia magyarellenes politikájának megítélését a szlovák történetírás és társadalom részéről mindaddig jellemezte. A kötet visszhangtalansága azonban arra enged következtetni, hogy a szlovák történetírás nagyobb része számára még nem érkezett el az önvizsgálat, valamint a második világháború alatti és utáni események árnyaltabb megközelítésének ideje. A magyarországi szerzők elsősorban a csehszlovák-magyar lakosságcsere magyarországi vonatkozásait, valamint a kérdéskör diplomáciatörténetét dolgozták fel. Tóth Ágnes a lakosságcsere és a magyarországi németek kitelepítése közötti öszszefüggésekre hívta fel a figyelmet, Fülöp Mihály a párizsi béketárgyalások történetét, Kugler József a lakosságcsere dél-alföldi vonatkozásait, László Péter pedig a lakosságcsere keretében kitelepített szlovákiai magyarok dél-dunántúli letelepítését 15 Kaplan, Karel: Pravda o Československu 1945-1948. Praha, Panorama, 1990; Kaplan, Karel: Csehszlovákia igazi arca 1945-1948. Pozsony, Kalligram, 1993. 16 Šutaj, Štefan: „Akcia Juh“. Odsun Maďarov zo Slovenska do Čiech v roku 1949. Praha, Ústav pro soudobé déjiny AV ČR, 1993; Šutaj, Štefan: Reslovakizácia (Zmena národnosti časti obyvateľstva Slovenska po II. svetovej vojne). Košice, Spoločenskovedný ústav SAV, 1991; Šutaj, Štefan: Nútené presídľovanie Maďarov do Čiech. Prešov, Universum, 2005; Šutaj, Štefan: Maďarská menšina na Slovensku v rokoch 1945-1948. Bratislava, Veda, 1993. 17 Bobák, Ján: Maďarská otázka v Česko-Slovensku (1944-1948). Martin, Matica slovenská, 1996; Čierna-Lantayová, Dagmar: Podoby československo-maďarského vzťahu 1938-1949. Bratislava, Veda, 1992; Beňa, Jozef: Slovensko a Benešove dekréty. Bratislava, Belimex, 2002. 18 Vadkerty, Katalin: Maďarská otázka v Československu 1945-1948. Dekréty prezidenta Beneša a ich dôsledky na deportácie a reslovakizáciu. Bratislava, Kalligram, 2002.
