Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
102 A jogfosztottság időszaka bály értelmében segélyre való igény nem keletkezik a csehszlovák állampolgárság későbbi megszervezésével sem. 1946. július 20-26. Klement Gottwald miniszterelnök vezetésével csehszlovák kormányküldöttség látogat Moszkvába, ahol ígéretet kap a szovjet vezetéstől, hogy a Szovjetunió a béketárgyalásokon támogatni fogja a Csehszlovákia által előterjesztett követeléseket, köztük 200 000 magyar egyoldalú kitelepítését. 1946. július 22. Kassán a járási népbíróságon kezdetét veszi a kassai magyarok elleni perek sorozata. Az első tárgyalási napon a kollaborálás, árulás és a köztársaság szétverése címén vád alá helyezett 40 kassai magyar nő közül 15-öt harminchat napi munkatáborra és teljes vagyonelkobzásra ítélnek, ketten enyhébb büntetést kapnak, 23 vádlott esetében az ítélethozatalt elhalasztják. Az elítéltek bűne, hogy 1938. november 11-én magyar népviseletbe öltözve fogadták a városba bevonuló magyar honvédeket. A csehszlovák-magyar vegyes bizottság Ótátrafüreden meghozza 16. sz. véghatározatát, amely a lakosságcsere keretében áttelepülőket megfosztja attól a - lakosságcsere-egyezményben biztosított - lehetőségtől, hogy minden ingóságukat magukkal vihessék. Megkezdődik az önkéntes munkaerő toborzása a munkaerőhiánnyal küzdő cseh országrészek számára. Az egy hónapig tartó toborzás több mint 200 000 szlovák munkavállalásával végződik, a magyar jelentkezők száma azonban csupán mintegy 2000. 1946. július 26. A kassai járási népbíróságon kezdetét veszi a magyar kisebbség elleni legnagyobb tömeges per. A vád alá helyezett 715 személyt azon a címen, hogy 1938 novembere előtt magyar pártok (az Országos Keresztényszocialista Párt, a Magyar Nemzeti Párt, ill. az Egyesült Magyar Párt) vagy a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga tagjai voltak, Csehszlovákia szétverésében való részvétellel és háborús bűnösséggel vádolják. 1946. július 29. Párizsban megnyílik a békekonferencia a Magyarországgal, Olaszországgal, Romániával, Bulgáriával és Finnországgal kötendő békeszerződés előkészítésére. A csehszlovák küldöttség vezetője Jan Masaryk, a magyar delegációt Gyöngyösi János vezeti. 1946. július vége Budapesten, a magyar Külügyminisztérium kiadásában - a magyar kisebbség jogfosztását csehszlovák és magyar dokumentumokkal illusztrálva - megjelenik
