Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)

Kronológia

1944. augusztus 29-1948. október 25. 101

1946. július 10.

A magyar minisztertanács a lakosságcserével kapcsolatos teendők ellátása céljából létrehozza a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosságot, majd július 12-én az érsekújvári születésű Jócsik Lajos kereskedelmi államtitkárt kinevezi áttelepítési kormánybiztossá.

1946. július 12.

Miután a Külügyminiszterek Tanácsa a 200 000 magyar egyoldalú kitelepítésére vonatkozó csehszlovák indítványt nem vette fel a Magyarországgal kötendő békeszerződés tervezetébe, a csehszlovák kormány ülésén felmerül annak lehetősége, hogy a kérést fel sem vetik a békekonferencián. A kormány hosszas vitát követően mégis úgy határoz, hogy a 200 000 magyar kitoloncolásának igényét a békekonferencia elé terjeszti.

A DP Központi Titkársága a reszlovakizáltak esetleges párttagságával kapcsolatban arra utasítja területi és járási titkárságait, hogy senkit ne vegyenek fel a pártba, amíg nem szerezte meg végérvényesen a csehszlovák állampolgárságot.

1946. július 16.

A csehszlovák kormány határozatot hoz szlovák és magyar önkéntes munkavállalók toborzásáról a németek kitelepítése után munkaerőhiánnyal küzdő cseh országrészek számára. A kormány reményei szerint 40-50 ezer magyar önkéntes áttelepülése megkönnyítené a magyarlakta területek szlovákokkal való betelepítését.

Az SZNT elfogadja 91/1946. sz. rendeletét a testületnek az alkotmányozó nemzetgyűlési választások eredményei alapján történő újjáalakításáról, amely szerint az SZNT tagjává csupán szlovák, cseh vagy más szláv nemzetiségű csehszlovák állampolgárok jelölhetőek. Hasonló nemzetiségi korlátozásokat tartalmaz a szlovákiai nemzeti bizottságok újjáalakítását előíró 92/1946. sz. rendeleté is.

1946. július 18.

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés újonnan megválasztott Elnöksége Antonín Zápotocký helyett ismét a nemzeti szocialista Josef Dávidot választja meg a testület elnökévé.

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés elfogadja a lakóvédelemről szóló 163/1946. sz. törvényt, amely értelmében az ún. államilag megbízhatatlan személyekkel, vagyis a magyarokkal és németekkel is bármikor felbontható a bérleti szerződés; 164/1946. számmal pedig törvényt hoz „a háborús károsultakról, valamint a háború és a fasiszta üldöztetés áldozatairól való gondoskodásról", amely szerint hadisegély csak a csehszlovák állampolgároknak jár, megfosztva ezáltal a segélytől az állampolgárságukat elveszített magyarokat és németeket. A jogsza-