Simon Attila (szerk.): A határon túli magyar tudományos könyvkiadás - Nostra Tempora 12. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
Soós Kálmán: Tudományos könyvkiadás Kárpátalján a rendszerváltástól napjainkig (1985 - 2005)
18 Soós Kálmán vallomások5'1 mellett egy kötet immár 1956 kárpátaljai55 hatását is dokumentálja, illetve a résztvevőket és az emiatt elitélteket kikérdezve interjúk formájában rekonstruálja a múltat. A korra vonatkozó rendkívül fontos és értékmentő adatok publikálása mellett az 1989-93 közötti mozgalmas időszakot dokumentumok alapján kronológiai résszel megtoldva további forráspublikáció mutatja be, középpontba állítva a régió első érdekvédelmi szervezete, a KMKSZ történetét.56 A forrásközlések között kell említenünk a Levéltári kalászatok (1993) című művet is, amely az anyagát a Kárpátaljai Területi Állami Levéltár beregszászi részlegéből hozza a felszínre, bár a fondokból kiaknázott adatok egy részét tanulmány formájában hasznosítja a szerző. A kötetben közölt rövid levéltártörténet és az archívum Mohács előtti dokumentumainak tételes kimutatása57 sok használható, korábban ismeretlen tudnivalót közvetít a kutatók számára. Egy új irány - a falumonográfia - első biztató jele a Nagydobrony című kötet.58 A jelzett időszakban egy új, a már említett kiadványokhoz képest „jóval rendhagyóbb és szubjektivebb, ám kétségkívül eredetibb módja”59 is megjelenik a kárpátaljai magyarság bemutatásának: az interjú és önvallomás. A Mezsgyén állva című interjúkötet Kárpátalja 8 településéről 11 értelmiségit szólaltat meg egyeztetett szempontok alapján, miközben a szerzők és a szerkesztők is állást foglalnak önvallomásaikban a kisebbségi sors múltbeli és jövőbeli alakulása tekintetében. A mű összeállítója és szerkesztője már a bevezetőben egyszerre jelez és üzen: „Korántsem egyértelmű a megítélése annak... a hivatalos Magyarország bel-és külpolitikája inkább védi-e vagy sérti bizonyos döntéseivel, határozataival, szerződéseivel a kárpátaljai magyarságot”.60 Az 1985-93 közötti évek tudományos, tudományközeli produktumának felvonultatása mellett, hogy teljesebb legyen a kép, mindenképpen szólnunk kell a jelzett időszak további, a könyvkiadást is befolyásoló eseményeiről. A megváltozott politikai és társadalmi környezet - a peresztrojka - által kiváltott általános gazdasági válság egyik következménye az lett, hogy összeomlott az 1957-ben kezdetét vevő magyarországi napilapok, folyóiratok, könyvek behozatala. Ez 1990/91 fordulójától élénken foglalkoztatta a közvéleményt, felkerült a lapok címoldalára, sőt, az egyetlen érdekvédelmi szövetség, a KMKSZ akkori elnöke egyenesen az anyaországtól való elszakadás veszélyét látta benne.61 Mindez egybeesett a Szovjetunió könyvkiadásának és könyvpiacának válságával, amely elérte a magyar könyvek kiadására állami monopóliummal rendelkező Kárpáti Kiadót is. Közben a Gorbacsov nevével fémjelzett nyíltság éveiben az is nyilvánvalóvá vált, hogy a kárpátaljai magyarságnak újjászületéséhez, talpra állásához szükség lesz Magyarország anyagi és erkölcsi segítségére. A politikai káosz, a gazdasági krízis - benne az állami könyvkiadás válsága - közepette a Magyar Köztársaság Művelődési és Közoktatási Minisztériuma pályázatot hirdetett a határon túli magyar kiadók részére, jelentős pénzösszegeket szánva a támogatott kéziratok megjelentetésére. Ezek összességében lényegesen érintették és megváltoztatták a kiadói viszonyokat, beindították a magánkönyvkiadást, könyvkiadó vállalatok jöttek létre, amelyek elsősorban anyaországi támogatásból jelentették meg a régió íróinak, költőinek műveit, illetve kultúrtörténeti, néprajzi műveket adtak ki. így alakult meg 1991-ben az 1944 utáni Kárpátalja első magánki
