Simon Attila (szerk.): A határon túli magyar tudományos könyvkiadás - Nostra Tempora 12. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

Liszka József: A szlovákiai magyar tudományos könyvkiadás a rendszerváltástól napjainkig

A szlovákiai magyar tudományos könyvkiadás a rendszerváltástól... 105 kötetnyi, a szlovákiai magyarokkal kapcsolatba hozható kiadvány (ennek csak egy kisebb töredéke a tudományos irodalom), kézikönyvtár, hírlap- és folyóirat­gyűjtemény és aprónyomtatvány-tár stb. található.20 A Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja egy speciális néprajzi-honismereti könyv­tárat tart fenn, jelenleg több mint 5000 kötettel, amit különnyomat-gyűjtemény és néprajzi adattár egészít ki. Ezen kívül az egyes dél-szlovákiai járási könyvtá­rak, valamint a vidéki múzeumok könyvállományaiban is találni magyar vonatko­zású szakirodalmat. Közülük kiemelkedik a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumának a közelmúltban (2005 őszén) átadott, a múzeum kezelésé­be nemrég visszakerült közel 40 000 kötetes Kultsár István Könyvtára. A Selye János Egyetemnek is egyre bővülő, elsősorban az oktatást segítő könyvtára van kialakulóban. A Csemadok Dunaszerdahelyi területi Választmánya mellett műkö­dő Népzenei Adattárnak a néprajzra, s ezen belül a népzenére szakosodott ké­zikönyvtára van. A tornaijai Kulturális Antropológiai Műhely szintén rendelkezik egy most kialakulófélben lévő néprajzi kézikönyvtárral. 4. Összefoglalás Mielőtt a végső tanulságok összefoglalására tennék kísérletet, a tudományos, intézményi kapcsolatokról is kell röviden szólni. A kisebbségi körülmények kö­zött működő magyar intézmények körében hosszú ideig az „anyaországi” rokon­intézetekkel való kapcsolattartás jelentette a nemzetközi kapcsolatokat. Mon­danom sem kell, hogy ez rendkívül egészségtelen gyakorlat, bár úgy tűnik, hova tovább elveszíti egyeduralmát. Kiegészítésként egyre gyakoribb a Magyarország­gal szomszédos országok magyar kisebbségei közötti szorosabb együttműkö­dés. Tapasztalataim szerint ritkább az adott többségi nemzet megfelelő intézmé­nyeivel történő élő kapcsolattartás. Ezen a téren, azt hiszem, a szlovákiai ma­gyar intézményeknek nincs szégyellni valójuk: a szlovák társintézményekkel va­ló konkrét együttműködés élő és állandóan napirenden van. Mindezeken túlme­nően kimutatható kooperációk vannak cseh, lengyel, osztrák, német és egyéb európai uniós országok megfelelő intézményeivel. Minderre, a tudományos in­formációcsere szükségességén túlmenően, jól felfogott, financiális érdekek is rákényszeríthetik az egyes intézményeket (köztudomású, hogy az EU-s támoga­tások zöme eleve nemzetközi együttműködést feltételez). Bár jelen témánk a magyar nyelvű tudományos könyvkiadás, az idegen (a többségi nemzet nyelvén, illetve a világnyelveken) való publikálás fontosságát mindenképpen hangsúlyoz­ni kell. Egy adott tudományosság elismertségét nem kis mértékben nemzetkö­zi ismertsége határozza ez meg. A szlovákiai magyar tudományosságnak tehát, amellett, hogy állandóan törekednie kell arra, hogy a magyarországi tudomá­nyos élet egyenrangú partnerévé tudjon válni és az is tudjon maradni, nemzet­közi porondon is helyt kell állnia. Nemzetközi kutatási projektumokban való rész­vétellel, nemzetközi tanácskozásokon való szereplésekkel, ilyenek szervezésé­vel, élő nemzetközi kapcsolatokkal és idegen nyelvű publikációkkal érhető ez el. Végezetül kíséreljük meg összefoglalni a tanulságokat! Mi az, amivel a szlo­vákiai magyar tudományosság jelenleg rendelkezik?

Next

/
Oldalképek
Tartalom