Simon Attila (szerk.): A határon túli magyar tudományos könyvkiadás - Nostra Tempora 12. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

Liszka József: A szlovákiai magyar tudományos könyvkiadás a rendszerváltástól napjainkig

106 Liszka József

1. Vannak működő tudományos, illetve a tudományosság határait súroló társaságai, egyesületei, amelyek a mindenkori tudományos élet számára a megfelelő és szükséges társadalmi hátteret, bázist biztosítják.

2. Vannak „igazi” tudományos intézményei a szükséges infrastruktúrával, könyv- és adattárakkal, az azokat működtető személyzettel.

3. Vannak a szlovákiai magyarok kultúrájának tárgyi lenyomatait megőrizni, és azokat értelmezni, bemutatni képes múzeumai.

4. Vannak a tudományos könyvkiadást professzionális szinten megoldani képes kiadói, vannak a tudományos élet élesztőiként működő folyóiratai.

5. Vannak könyv- és adattárai.

6. Van egyeteme, illetve (részben) önálló egyetemi kara, tanszékei.

7. Vannak magyarországi és nemzetközi kapcsolatai.

Formailag tehát minden rendben is lenne, viszont a felsorolt intézmények csak megfelelő finanszírozás mellett működőképesek. S itt már, ahogy arról fentebb is szóltam, gondok vannak. Részben ezekből a finanszírozásai gondokból is adódik a személyi feltételek problematikája. Gyakorlatilag mindegyik fentebb felsorolt intézmény minimális szakembergárdával dolgozik (sőt az sem ritka, hogy ugyanaz a szakember több intézményben is kulcspozíciót tölt be). Amenynyiben a szakembereket megfelelő módon (s most még csak nem is azt mondtam, hogy „európai módon”!) meg lehetne fizetni, talán megvalósíthatóbb lenne a „szülőföldön maradás” szép, ám mind ez ideig nehezen kivitelezhető ábrándja. Hiába beszélünk tehát arról, hogy majd a komáromi Selye János Egyetem néhány esztendőn belül biztosítja az utánpótlást, ha ezt az utánpótlást aztán nem tudjuk itthon tartani. Európa - hál' Istennek! - nyitott, s úgy néz ki, hogy egyre nyitottabbá válik. Jó szakembereket csak akkor tudunk hosszabb távon megtartani, ha megfelelő munkakörülményeket, s megfelelő díjazást tudunk számukra biztosítani.

Jegyzetek

1 Csak illusztrációként álljon itt néhány olyan munka, mint például Liszka József: Zwischen den Karpaten und der Ungarischen Tiefebene. Volkskunde der Ungarn in der Slowakei. Passau: Universität Passau - Lehrstuhl für Volkskunde, 2003.; Peres Imre: Griechische Grabinschriften und neutestamentliche Eschatologie. Tübingen: Mohr-Siebeck, 2003.

2 Legyen elég itt is mindössze kettő, témánk szempontjából is jelentős munkára hivatkozni. Bihari Zoltán (főszerk.): Magyarok a világban. Kárpát-medence. Kézikönyv a Kárpát-medencében, Magyarország határain kívül élő magyarságról. Budapest: Ceba, 2000, 31-238.; Tóth László (szerk).: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-1998. L: Történelem - demográfia és szociológia - nyelvhasználat és nyelvfejlődés - a mindennapok kultúrája - vallás és egyház. Budapest 1998; II.: Oktatásügy - közművelődés - sajtó, rádió, televízió. Budapest 1998; III.: Irodalom, tudomány, könyvkiadás - színház - képzőművészet - ének, zene - tánc. Budapest 1999; IV.: Művelődéstörténeti kronológia - könyvészet - mutatók. Budapest: Ister, 2000.

3 Duka Zólyomi Norbert (szerk.): A kisebbségi magyar ifjúság röpirata a Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság megalakulása alkalmából. Pozsony: k.n., 1931.