Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
IV. Nemzet és morál
Nacionális és prenacionális identitás 85 Különbségtételi kísérletünk első indoka kapcsán magát a második álláspontot kell megvizsgálni, azaz felvethető, hogy ez az álláspont egyáltalán helyes-e. A nemzeti identitás ugyanis felváltotta a prenacionális formákat, és bár tagadhatatlan, hogy egyes elemeiket magába olvasztotta, mégsem azonos velük. Nyilvánvaló, hogy sem a rendi társadalmak, sem pedig a törzsi világ identitásformáival nem teremthető modern nemzetállam. A nemzeti identitás legszorosabb kötődést jelentő kollektivista formái sem azonosak a törzsiséggel, de nem azonosíthatók a többi nemzet előtti identitásformával sem.151 Meg kell jegyeznünk, hogy a rendi identitás kései formája kapcsán a kérdés problémaként fel sem vetődik. A rendi abszolutizmus identitásformáit bomlasztó forradalmakat morálisan indokoltnak tartja a liberális demokrácia eszméjét magáénak valló személy. Ugyanakkor a törzsi és a törzsiség előtti társadalmi szerkezet és identitás speciális védelme mellett számos liberális gondolkodó sorakoztat fel érveket. Az egyik lehetséges érvelési mód a kisebbségi helyzet valamely általános jellemzőjére épít. Ám ha védhető az az állítás, hogy a törzsi és nemzeti társadalmi szerkezet között lényegi különbségek vannak, akkor ebből következően az az igény is megalapozott, hogy ugyanezt a megkülönböztetést megtegyük abban az esetben is, ha az adott csoport kisebbségi helyzetben él. Ezért állítható, hogy a törzsi és egyéb, a nemzetté válást megelőző társadalmi szerkezet keretei közt élő kisebbségek jogainak összekeverése a nemzeti kisebbségek jogaival szinte megoldhatatlan problémát teremt. Ha a kisebbségi sorba került törzseket jogi szempontból nemzeti kisebbségeknek tekintjük, akkor azt feltételezzük róluk, hogy elfogadták a nemzeti egyenlőség minimális elveit, s nem szerveződnek vérségi alapú nemzetségi rendszerbe, melyben az egyes nemeknek s egyes korosztályoknak egymástól gyökeresen eltérő jogaik és kötelességeik vannak. Ám a jogegyenlőség elve természeténél fogva veszélyezteti ezt a szerkezeti struktúrát és vele együtt e struktúra mitológiai alapvetését is, tehát a törzsi kultúra számos lényeges elemét. És persze veszélyt jelent az esetleges törzsi arisztokrácia hatalmára is, tehát veszélyezteti a befolyásosabb nemzetségek nemzetségfőinek egyéni hatalmát saját nemzetségük, illetve együttes hatalmukat a törzs egésze fölött.
