Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

IV. Nemzet és morál

Egyéni akarat vagy objektív meghatározottság 81

Ha esetleg igen, akkor milyen feltételek mellett teheti, és vajon bírhat-e ilyen identitással. Ehhez persze a nemzetnek mint objektív meghatározottságnak, illetve voluntarista képződménynek Taylorétól eltérő egyeztetése szükséges.

Eric J. Hobsbawm szintéziskísérletének jelentőssége nem utolsósorban e két érték összeegyeztetésében rejlik. Hobsbawm tehát a problémát a nemzet objektív definíciói és a voluntarizmus közti feszültségként írja le.

Hobsbawm álláspontja szerint a létező entitások közül a nemzet objektív definíciója alapján „csak néhányat nevezhetünk »nemzetnek«, részben azért, mert mindig vannak kivételek”.137 Vagy azért, mert a definíciónak megfelelő alakulat nem, illetve még nem nemzet, vagy „...az elismert nemzetek nem felelnek meg a feltételeknek vagy feltételrendszereknek. De hogyan is lehetne másképp, hiszen történetileg új, formálódó, változó és távolról sem egyetemes entitásokat próbálunk állandó és egyetemes keretek közé illeszteni?”138

Szerinte a nyelv, az etnikum és mások „...maguk is zavaros kétértelmű fogalmak..."139 „Ettől lesznek e kritériumok olyan félelmetesen alkalmassá propaganda- és gyakorlati célokra, s oly kevéssé alkalmassá a deskriptiv szándékok számára.”140

A voluntarizmust ugyanakkor szintén elégtelennek tartja, mivel a „nemzet” meghatározását olyan földrajzi egységekre is érvényesnek akarja látni, ahol különböző nyelveket beszélő emberek élnek együtt, illetve más, ehhez hasonlóan „objektív” kritériumok egyszerre vannak meg.141 „Mindkettővel szemben felhozható ellenérv, ha úgy határozunk meg egy nemzetet, vajon tagjainak van-e tudata arról, hogy odatartoznak, ez így nyilvánvaló tautológia, s csak a posteriori alkalmas szempont arra nézve, mi a nemzet.”142 Sőt a voluntarizmus szélsőségei szerinte azt sugallják, hogy egy nemzet létéhez, teremtéséhez, újrateremtéséhez elég egyetlen dolog: a szándék, hogy egy nemzet alakuljon.143

„Sőt mi több, ha a nemzeti lét kritériumának egyedül a tudatosságot és a választás lehetőségét tesszük meg, akkor azt a komplex és változatos módot, ahogy az emberek definiálják és újradefiniálják önmagukat, mint egy közösség tagját alárendeljük egyetlen szempontnak: a »nemzet«-hez vagy »nemzetiség«hez való tartozás szempontjának.”144 Szerinte az olyan döntés