Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
IV. Nemzet és morál
Egyéni akarat vagy objektív meghatározottság 77 Taylor Benedict Anderson képzelt közösségének fogalmával magyarázza a különbséget úgy, hogy a fogalmat két szintre bontja. Az egyik a hierarchikus közvetítő kapcsolatú társadalom felől a horizontális közvetlen kapcsolatú társadalom felé történő eltolódás (pl. a városi korporációktól a szabad piac felé). A nyilvános szféra létrejöttét a folyamat lényeges elemének tekinti. Az ilyen képzelt közvetlen kapcsolatok a modern egyenlőség és individualizmus különféle formáihoz, alakjaihoz kötődnek.123 A modern társadalom elképzelésének következő sajátossága, hogy a nagyobb transzlokális egységek alapjait valami magasabb dologban látja, mint a szekuláris időben történő közös cselekvésben. A törzsiség ilyen. Nem a saját cselekvése alapján keletkezik. Azért létezik, mert megalapíttatott mint olyan, s legitimációját az eredethez való visszatérés adja.124 A társadalmi szerződés 17. századi elmélete Anderson szerint a gondolkodás más rendjéhez tartozik. Ugyanakkor a század végén az emberek nemzetnek kezdik nevezni magukat, méghozzá függetlenül politikai alkotmányuk jellegétől.125 Taylor szerint az így kialakult körülmények a népszuverenitás és reprezentatív demokrácia körülményei, amelyek megkívánják a polgárok egy részének egyetértését. Taylor az ilyen típusú szorosabb kapcsolat kialakulásában látja a nacionalizmus lényegét.126 Taylor tehát összekapcsolja a nacionalizmus törzsi felfogását a felszabaduláselmélettel, és Berlintől eltérően köti azt a modernitáshoz. Mivel szerinte a demokráciák függenek a polgároktól, ezért úgy véli, hogy a modern demokráciáknak szükségük van a patriotizmus egy egészséges szintjére, valamiféle erős, közös identitásra. És ennek az identitásnak „prepolitikainak"127 kell lennie, hiszen a politika megoszthat. A nacionalizmus ideája ezért „feltételezi a prepolitikai identitást”.128 Tehát nem a nacionalizmusnak van szüksége az államra, hanem az államnak a nacionalizmusra.129 Ám mindez még nem ad elégséges magyarázatot a modern nacionalizmus kialakulására, minthogy az államépítés folyamatán kívül keletkezik. Az államnak tehát erős, közös identitásra van szüksége. Ha pedig a többségi identitás nem fejezi ki valamely, az államon belül élő csoport identitását, és a többség nem hajlandó modifikálni a közös identitás definícióját, akkor e csoport tagjai másodosztályú állampolgárokká válnak. A nép fogalma egyenlő, autonóm tagokat
