Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Jegyzetek
234 Jegyzetek szekuláris idő segítségével lehet a tények miriádjait szimultánná tenni. Ez az, ami elképzelhetővé teszi a horizontális társadalom kialakulását. Uo. 38. p. 126. Uo. 39-40. p. 127. Uo. 40. p. 128. Uo. 129. Ebben Taylor egyetért Gellner kritikájával Kedouri elméletével kapcsolatban. 130. Uo. 45-46. p. 131. Ennél a kérdésnél Taylor Kantra hivatkozik. Uo. 45. p. 132. Lásd Feinberg, Walter: Nationalism in Comparative Mode. In: McKim, Robert & McMahan, Jeff (eds.): The Morality of Nationalism.) I. m. 70. p. 133. Lásd Kymlicka, Will: The Sources of Nationalism: Commentary on Taylor. Uo. 64. p. 134. Kymlicka azon álláspontját azonban oszthatjuk, hogy Taylor nem tesz különbséget a liberális és illiberális nacionalizmus között. Az illiberális nacionalizmus nemcsak a saját kultúra keretein belüli élet lehetőségét, képességét kívánja megőrizni, hanem el kívánja nyomni a disszidenseket, a faji kisebbségeket az adott kultúrán belül, s a csoporthoz nem tartozó tagok fölötti dominanciára tör. Taylor nem fejti ki, hogy egyes nacionalizmusok miért fejlődnek liberális irányban, mások pedig miért nem. Továbbá különbséget tesz a többségi és kisebbségi nacionalizmus forrásai között. Kymlicka kritikájában benne foglaltatik egy másik szintézislehetőség alapja, a kulturális sajátosságok és a kulturálódás folyamatának központi értékké nyilvánítása. Ehhez azonban meg kell keresni azt a társadalmi egységet, amely e központi érték hordozója. 135. Walter Feinberg szerint a nacionalizmus különféle formái különféle magyarázatokat igényelnek. In: McKim, Robert & McMahan, Jeff (eds.): The Morality of Nationalism. I. m. 66. p. 136. Lásd Taylor, Charles: Az elismerés politikája. In: Fleischmidt Margit (szerk.): Multikulturalizmus. Budapest, Osiris Kiadó-Láthatatlan Kollégium, 1997, 142-143. p. 137. Hobsbawm: i. m. 12. p. 138. Uo. 139. Uo. 140. Uo. 141. Uo. 14. p. 142. Uo. 143. Szerinte Renan és az ausztromarxista Otto Bauer is tudta, hogy a nemzetnek vannak objektív elemei. 144. Uo. 15. p.
