Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
VI. A jogok és az esélyegyenlőség
Jogaink 203 2.1. Nyelvi jogok Az első pillanatban erre a kérdésre adható a legegyszerűbb válasz. A nyelv kapcsolata az emberi jogokkal ugyanis nyilvánvaló. Ha átmenetileg eltekintünk a kapcsolat morális dimenzióinak vizsgálatától, akkor is leszögezhető, hogy nyelv nélkül az emberi jogok nagyobbik része procedurálisan sem volna realizálható. Nélküle például aligha élhetne az egyén a szólás vagy a sajtó szabadságával. Sőt a kapcsolat még ennél is mélyebb. A nyelv - mint az emberi öntudat lényegi eszköze - nyilvánvalóan alapvető eleme az ember személyiségének, racionális és morális mivoltának. Ugyanakkor nyilvánvalóan helyes az az állítás is, hogy ezt a szerepet nem töltheti be minden nyelv mindegyik egyénnél. Az ember csak korlátozott számú nyelvet képes elsajátítani élete során. Az egyes egyének eltérő számút és eltérő szinten. Közismert tény, hogy melyik nyelvet képes potenciálisan a legmagasabb szinten elsajátítani és használni az ember. Nyilvánvalóan az anyanyelvét. Azt a nyelvet, amely segítségével először fogalmazza meg a világot maga körül, és vele együtt önmagát. Azt, amely révén megszületik öntudata. A nyelvi jogok éppen erre a nyelvre irányulnak abból a felismerésből eredően, hogy az ember anyanyelve révén képes a legeredményesebben fejleszteni személyiségét, és anyanyelvéhez képest minden más nyelv kedvezőtlenebb feltételeket jelent számára.275 A nemzetállam azonban sajátosan szabályozza a nyelvhasználat módját. A korai rendi államtól eltérően élő nyelvet választ az állam nyelvéül,276 s más, az állam területén beszélt nyelveket pedig nem tesz az állam nyelvévé. Az adott nyelv államnyelvvé nyilvánítása a nemzetállam kialakulásakor minden bizonnyal a nemzetállamnak a nyelvvel szemben támasztott követelményei miatt történt. Az adott nyelvet alkalmassá kellett tenni arra, hogy eleget tegyen a modern állam és társadalom megkövetelte elvárásoknak. Ezért először is lehetőleg olyan regionális nyelvet kellett kiválasztani erre a célra, amelyet az ország minél több lakosa értett, tehát más regionális, a továbbiakban nyelvjárásoknak nevezett nyelveket beszélők számára is aránylag közeli volt. Ezt követően a kiválasztott nyelvet, nyelvjárást moderni
