Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
IV. Nemzet és morál
Morális egyenlőség - nemzeti egyenlőség 145 képpen azt jelentenie, hogy azt a másik nemzettel szemben feltétel nélkül előnyben részesíti. Azaz nem kell szükségszerűen választania közöttük. Ehhez persze igazolnunk kell, hogy létezhet olyan eljárás, amely két nemzet közti konfliktus esetén olyan megoldáshoz vezet, amely nem jár elkerülhetetlenül a két nemzethez kötődő identitás közti hierarchia megteremtésével. Az egyén képes morális értékítéletet alkotni nemzete más tagjainak, illetve más nemzetek tagjainak nemzeti preferenciáiról. Azaz nem zárható ki, hogy különböző nemzetiségű egyének nemzeti tekintetben is morális közösséget alkossanak. A nemzeti részrehajlás alapkérdése úgy hangzik, hogy milyen mértékben részesíthetjük előnyben saját nemzetünk tagjait más nemzetek tagjaival szemben. Az első lehetséges válasz nyilvánvalóan kizárja a különböző nemzetiségű egyének morális közösségét, mivel az embernek minden tekintetben saját nemzete tagjait kell előnyben részesítenie. Ezzel a nyilvánvalóan hibás válasszal a továbbiakban nem foglalkozunk részletesen, hiszen maradéktalan elfogadása megszüntetné az emberiség jelenlegi kooperatív rendjét, felváltva azt a konfrontációk végtelen sorával. A másik válasz úgy hangzik, hogy csak akkor elfogadható a nemzeti részrehajlás, ha saját nemzetünk tagjának előnyben részesítése nem sérti más nemzetek tagjainak emberi jogait. A válasszal szemben azonban több kifogás emelhető. Az első kifogás lényege, hogy ha az emberi jogok nem vonatkoznak az egyén nemzeti sajátosságainak védelmére, azaz ezek a sajátosságok nem nyernek emberi jogi dimenziót, akkor az egyén emberi jogainak tiszteletben tartása mellett megsérthetők nemzeti sajátosságai. Megtehető ez a többségi döntéshozatal eszközeivel a nemzeti kisebbségek tagjaival, de megtehető ez a nemzetértelmezés adott politikai többség általi kisajátításával a politikai kisebbségek tagjaival is. A második kifogás a nemzeti jogok emberi jogi meghatározatlanságából következik. Ha ugyanis a tétel a nemzeti jogok emberi jogi meghatározása nélkül érvényes, akkor lehetőséget kapnak az egyes kormányzatok, illetve a nemzeti kérdéssel foglakozó intézmények, hogy maguk döntsék el, nemzeti vonatkozásban meddig ér az emberi jogok köre. E kört olyan szűkre lehet vonni ebben az esetben, hogy lehetőséget teremtsen a kés-
