Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

IV. Nemzet és morál

Közvetítő csoport 119

számára. Szabadsága éppen abban áll, hogy választhat mind saját nemzeti örökségének, mind más nemzetek örökségének tárházából. Következésképpen ez a felfogás megadja számára azt a szabadságot is, hogy érvei erejével más nemzet vitáiba is bekapcsolódjon, ha azt fontosnak tartja. Érvei pedig azzal a kifogással, hogy nemzeten kívüli egyén állítja őket, nem utasíthatók el.

De megoldásként kínálkozik Will Kymlicka már jellemzett álláspontja is, mely szerint az egyénnek ún. szocietális csoportokra van szüksége, melyek kulturális környezetként segítik életútja során. Kymlicka szerint a kultúra azért fontos, mert az előttünk nyitva álló választási lehetőségeink tartományát kulturális örökségünk határozza meg, tehát a kulturális csoporttagság teszi lehetővé az egyéni választást. Kultúrára tehát azért van szükségünk, hogy képesek legyünk és szabadságunkban álljon megítélni életterveink értékét.

Ezzel a felfogással kapcsolatban három megjegyzést kell tennünk. Először: választási lehetőségeinket nemcsak kulturális örökségünk befolyásolja, hanem saját adottságaink, például kreativitásunk is. A kulturális örökség determinativ jellege ezért kérdéses, miközben jelentős befolyása nyilvánvaló. Másodszor: kulturális örökségünk nemzetileg nem homogén. Mind a nemzeti kultúra előtti, mind a más nemzeti kultúrákból származó, mind az egyetemes kultúra értékeit hordozó elemeket tartalmazza. A kultúra tehát nem azonos a nemzeti kultúrával. Harmadszor: a szocietális csoportok, amelyekre az egyénnek a fenti megszorításokkal kétségkívül szüksége van, nem azonosíthatók a nemzeti csoportokkal. Ezt egyébként Kymlicka sem teszi. Ezek a csoportok sokfélék lehetnek. Kymlicka fogalmát értelmezve ide sorolhatók a nemzeti kisebbségek, de például a kisebbségben élő törzsi csoportok is, de elvileg ide tartozhatnának különféle nem törzsi, de nem is nemzeti szerveződésű kisebbségi csoportok, például a rendi vagy ázsiai típusú hierarchikus rendben élők. A fogalom tehát egyrészt túl tág, hiszen a kisebbségek jelentős részét magában kívánja foglalni. A kulturális kisebbségeket mindenképpen, még ha ez a szándék további fogalmi nehézségekhez is vezet. És ezeknek a problémáknak jelentős hatásuk van Kymlickának a nemzeti kisebbségek jogairól alkotott felfogására. Másrészt azonban túl szűk a fogalom, hi-