Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

IV. Nemzet és morál

120 Nemzet és morál szeri felvethető a kérdés, hogy milyen szocietális csoportra van szüksége annak, aki a nemzeti többséghez tartozik. Maga a többséghez tartozás helyzete automatikusan biztosítja minden egyén nemzeti jogainak teljességét? Számos példa hozható fel a történelemből vagy akár a jelenből, amely világosan jelzi, hogy aligha. S amint az világossá vált, a többségi döntéshozatal ön­magában a nemzeti többséghez tartozó egyén számára sem biz­tosítja feltétlenül nemzeti jogai érvényesítésének szabadságát, még ha erre általában nagyobb az esélye, mint a nemzeti ki­sebbségek tagjainak. Bár maga a megállapítás helyes, Brian Walker kritikája kapcsán is kiderült, hogy Kymlicka fogalma rész­ben túl szűk, részben pedig túl tág ahhoz, hogy morális alapja le­hessen az univerzalizmus és nacionális partikularizmus közti el­lentét feloldásának. 7. A partikularizmus tagadásának csapdája Elvileg feloldhatjuk a dilemmát úgy is, ahogy Kant nacionaliz­­musellenességét próbálták értelmezni nemzeti bírálói, és ahogy ez hasonló viták során mindmáig megjelenik: a partikularizmus erkölcsi tagadásával. Ám ebből következően egyben a nemzet erkölcsi értékét is tagadnunk kell. Szerintünk ezért kell a kér­désre összetettebb választ adniuk a nemzeti partikularizmust bíráló gondolkodóknak. Ennek egyik változatát jelenti David Miller álláspontja. Miller szerint az etikai univerzalizmus hívei az etikai pártatlanságban hisznek, míg az etikai partikularizmus hívei az etikai részrehaj­lásban.181 Miller tehát az univerzalizmus fogalmából kizárja a nemzeti részrehajlás lehetőségét. Az univerzalizmus hívei sze­rinte a partikularizmusban a racionalitás bukását látják, míg a partikularizmus támogatói az absztrakt racionalizmus iránti el­kötelezettségnek tekintik az univerzalizmust, amely felülmúlja az átlagember képességeit.182 Az univerzalizmus híve a honfitárs iránti elkötelezettséget két érvrendszerrel támasztja alá. Az egyik az önkéntes társulás elmélete.183 Ugyanakkor Miller sze­rint a nemzeti identitás születése azt jelentette, hogy az egyén magát a „történelmi közösség” tagjának tekintette. A szabad vá­lasztás csupán absztrakció, amely elvonatkoztatja az atomizált

Next

/
Oldalképek
Tartalom