Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
I. Bevezetés
Bevezetés 11 ta értékrendjével, sőt a kivétel alkalmazása során azzal a problémával is, hogy nem képes véglegesíteni a nemzet jellemzőinek teljes sorát. Ezek kapcsán pedig a kivétel a társadalom értékrendjébe és az államhatalom több területére is átszivárog. A nemzet összetett voltának és a kivételek jelentőségének Max Weber általi megfogalmazása azonban nem jár együtt a nemzeti értékek morális elemzésével. Ugyanakkor a későbbi viták jelentős része mégis a nacionalizmus lényegi elemét keresi, azt, amelyre a többi visszavezethető. Ám ezáltal a nacionalizmus számos olyan jellemzőjét elemzik, melyeket az emberi jogi értelmezésnek is figyelembe kell vennie. A modernizmus és primordializmus közti vita kapcsán mindkét érvcsoporttal számolnunk kell. A kérdés emberi jogi felfogásának tehát egyrészt mindenképpen figyelembe kell vennie a nacionalizmus modern világhoz kapcsolódó elemeit. Ezeknek, mint például a társadalmi kommunikáció modern eszközeinek, főként az élő nyelv szerepének, a magas kultúra elemeinek, vagyis a tudománynak, a művészeteknek, a modern állam intézményeinek, a modern gazdaságnak, a modern közéletnek stb. szerepelniük kell az emberi jogi felfogás szempontjai közt, akárcsak a nemzeti identitás örökség-jellegének, hiszen az egyén készen kapott helyzetbe születik bele, amelyben nemzeti, sőt az adott nemzet nemzet előtti alkotóelemeivel szembesül, például a közös hagyományvilággal, a mítoszokkal, a korábbi szimbólumokkal, a kommunikációs örökséggel, a meglevő állami keretekkel, a közös történelmi tapasztalatokkal, a nemzeti nyelv korábbi változataival. Ám éppen a modernséghez és nemzet előtti örökséghez kapcsolódóan kell felvetnünk egy számunkra nem kevésbé fontos kérdést, nevezetesen az egyén nemzeti döntésképességének és végső soron a nemzet szabad választásának és alkotásának, a voluntarizmusnak a kérdését. Azt a kérdést, hogy milyen mértékben egyéni döntések eredménye a nemzet, illetve milyen mértékben adottság. Az emberi jogok morális alapjai nyilvánvalóan nem érvényesülhetnek, ha a nemzeti hovatartozás lényegében véve megváltoztathatatlan, s az az embert uraló társadalmi és lélektani kötöttséget jelenti. Ennek a felfogásnak a helyességét vizsgáljuk a nacionalizmus törzsi értelmezésének kritikája során, megállapítva, hogy ez a felfogás alapvetően téves, és ezért célját sem érheti el, minthogy a nemzetet az emberi társa
