Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
I. Bevezetés
12 Bevezetés dalom nemzet és állam előtti szakaszával azonosítja. Ezért a nacionalizmusban rejlő feszültséget sem képes feloldani, sőt elmélyíti azt. A nemzeti identitás primordiális elemei nem jelentenek megváltoztathatatlan, az egyént determináló adottságot, hiszen a nemzeti örökség egyik eleme sem ilyen. Ugyanakkor a nemzet modern elemei sem jelentik a nemzet előtti örökségtől történő akadálytalan elszakadást az egyén számára. Szintézisük lehetséges, ám maga a szintézis még nem eredményez feltétlenül egy olyan álláspontot, amelyik illeszthető az emberi jogok értékrendjéhez. Eredménye akár egy új típusú kollektivizmus is lehet, amely a nacionalizmusban az eliteknek a modern értékekkel szembeni harc során az ősiséghez való visszatérés eredményeképpen visszanyert méltóságát látja, majd az ilyen elitek terjesztik ki a nemzeti érzést a népre. Az emberi méltóság nemzeti vonatkozásai inštrumentalista értelmezésének így azonban szintén fel kell áldoznia az egyéni szabadságot, de az egyetemes normák érvényesíthetőségét is. Nyilvánvaló, hogy a nacionalizmus nem mindegyik felfogása felel meg az emberi jogok értékrendjének. Ám felvethető a kérdés, hogy annak okán, hogy a nacionalizmus eszméjének egyes változatai nem mindig, sőt esetenként egyáltalán nem vették figyelembe az egyéni akaratot, jogunk van-e ma is így cselekedni. Ha az ember jogai magukban foglalják az ember nemzeti sajátosságainak egy jelentős részét, akkor aligha. A modernizmus feltételezi az emberi döntés lehetőségét nemzeti identitásának a kérdésében, ugyanakkora primordializmus érvei nyilvánvalóvá teszik, hogy e döntéseit olyan adottságai is befolyásolják, amelyeket környezetétől kap. Vajon e készen kapott tényezők, elsősorban a lélektaniak, olyan mértékű befolyásoltságot jelentenek-e, amelyek kizárják a kérdés egyéni megítélését az emberi jogok morális alapjaira építve? Ebben az esetben ugyanis a nacionalizmus kapcsán felvethető a törzsi kapcsolatok újjáéledése. A modernizmus kapcsán azonban világos, hogy a nacionalizmus felváltotta a prenacionális formákat, törzsi identitással nem teremhető modern nemzetállam. Ám a nacionalizmus nem azonosítható a többi prenacionális identitásformával sem (a rendit például felváltotta), még akkor sem, ha számos elemét
