Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
IV. Nemzet és morál
118 Nemzet és morál maga nem tekint annak, illetve mennyiben nem az, amit maga annak tekint. A kérdésnek tehát nem csak kommunitárius megoldása lehetséges. Például Yael Tamir oly módon oldja meg a problémát, hogy a nemzethez tartozást lényegi értéknek tekinti. Ezt abból a feltételezésből eredezteti, hogy az emberek saját kulturális közegükben kívánnak érvényesülni.180 A megállapítás ugyanakkor néhány buktatót rejt magában. Az egyik az, ami a kommunitárius felfogással kapcsolatban is megfogalmazható, hogy a nemzethez tartozás lényegi értékké nyilvánítása nem teszi lehetővé a nemzet morálisan különböző dimenzióinak értékelő megkülönböztetését, például demokratikus és antidemokratikus elemeit. Ebből következik a második probléma. Hogyan lehet igazságosan megoldani azokat a konfliktusokat, amikor a nemzethez tartozás lényegi értéke összeütközésbe kerül más lényegi értékekkel, például az emberi jogok valamelyikével? Továbbá az a kérdés sem oldódik meg, hogyan kezelhető két eltérő nemzethez tartozó személy vagy ügy konfliktusának problémája. Ugyanakkor Tamir azon megállapítása, mely szerint az egyén saját kulturális közegében kíván érvényesülni azzal a megszorítással, hogy ez az esetek többségére érvényes, mindenképpen elfogadható. Ezzel együtt megoldásként Tamir következtetésétől eltérően inkább az kínálkozhat, hogy nem maga a nemzethez tartozás a lényegi érték, hanem azok az elemek értékesek, amelyeket a nemzetté válás folyamata nyújt az egyénnek. A nemzethez tartozás ezek révén értékes, és éppen ezek fényében a különböző egyének számára különféleképpen és eltérő mértékben értékes. Emiatt az ilyen elemeket kell értékeknek tekintenünk, ám változó és változtatható értékeknek. Ebben az esetben választhat köztük szabadon az egyén, sőt adott esetben maga is alkothatja őket. Ha például nem egy, hanem több nemzet révén jut az egyén ezekhez az elemekhez, és ezeket a nemzeteket e folyamat során maga is egyenrangúnak tartja, akkor állíthatja, hogy egynél több nemzethez tartozónak tekinti magát. De egyes elemeket akkor is átvehet, ha azok éppen nem saját nemzetéhez, hanem egy másikhoz kötődnek, de valamilyen oknál fogva fontosak
