Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
IV. Nemzet és morál
Közvetítő csoport 117 akár a rituális kannibalizmust is a vallásszabadság körébe kellene utalni, ami képtelenség. Nézzük hát, hogy a kultúra, melyet gyakran szokás a nemzeti identitás leginkább meghatározó elemének tekinteni, mennyiben jelenti e feltételezett közvetítő szerep lényegét! A nemzeti kultúra közvetítő szerepe tagadhatatlan, azonban nem teljes, hanem csak részleges. Először: a nemzeti kultúra nem formálja át szükségszerűen a másik nemzeti kultúra elemeit, s elképzelhető a tárgyilagos közvetítés is. Másodszor: a nemzeti kultúra maga sem önellátó, tartalmazza más nemzeti kultúrák elemeit. Továbbá a nemzet kérdéskörének számos eleméről képes véleményt alkotni az olyan egyén is, akinek még nincs nemzeti identitása, illetve az is, aki saját identitását a nemzetinél tágabbnak tekinti. És végül képes átvenni és átadni a nemzet különféle koncepcióit, tehát magáról a kérdésről folytatott vita álláspontjait. Az egyén tehát maga képes használni nemzet előtti, nemzeti, nemzet fölötti és más nemzettől nyert ismereteit. A kultúra definiálása tehát annak a folyamatnak a befagyasztását jelenti, melyben az identitások multiplikálódnak s változnak. Ez azért nem alkalmazható, mivel nőni fog a diszkrepancia a jogi definíció és a szociális folyamat között. Ezért miért lenne kötelezhető az egyén annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy ki ő - kérdezi például Oliver Roy. A szabadság a nem választás szabadsága is egyben? A törvény nem érvényesíthet semmilyen kategóriát, melyekhez a polgár tartozni köteles - sem természete, születése, kultúrája, sem pedig választása szerint -, és besorolása visszavonhatatlan.178 Korunkban a nemzeti közvetítés tehát nyilvánvalóan jelentős szerepet játszik az egyéni identitás kialakulásának kérdésében. Ugyanakkor nem egyedüli tényezője e folyamatnak. Emiatt az nem állítható, hogy minden egyén ugyanolyan mértékben használja az ismeretek különféle szintjeit.179 Azaz az egyiknél aránylag nagyobb, a másiknál aránylag kisebb szerepet játszhat az, amit nemzetinek lehet tekinteni. Ugyanakkor szerepet játszhatnak olyan elemek is, amelyek aligha tekinthetők nemzetinek, illetve olyanok - és ez a szempont jelentős súllyal bír -, amelyeket az egyén maga nem tekint nemzetinek. Felvethető persze az a kérdés is, hogy mennyiben nemzeti az, amit az adott egyén
