Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
IV. Nemzet és morál
100 Nemzet és morál Ugyanakkor számba kell venni a nemzeti identitás azon főbb elemeit, amelyekben az egyén nem dönthet szabadon. Nem dönthet a fennálló helyzetről akkor sem, ha a fennálló helyzettel nem ért egyet. Általánosan úgy fogalmazhatjuk meg a problémát, hogy az ember nem dönthet nemzeti öröksége kérdésében. Azt környezetétől kapja. Hiába kívánná az ember, hogy például svédnek született volna kínai helyett, a nemzeti közeg, amelybe beleszületett, megváltoztathatatlan tény. Nem dönthet anyanyelvéről, elődei nemzeti történelméről, azokról a nemzeti vonásokat is viselő politikai és kulturális feltételekről, amelyekbe került, és a sort folytathatnánk. Ezek a tényezők pedig kétségkívül befolyásolják értékrendjét. S itt kell megjegyeznünk, hogy megváltoztathatatlan s az egyénre hatással bíró tény az is, ha esetleg egy, a nemzetté válás előtti szinten levő társadalmi közegbe születik az egyén. Maga a helyzet tehát adott. Következményein azonban lehet változtatni. Az egyén döntésének eredményeképpen ugyanis eltérő következménnyel járhat ugyanaz a nemzeti örökség. Ám a radikális változtatásnak nagy ára van. Nemzeti örökségünk alapvető megváltoztatása, azaz a nemzeti identitásváltás általában lassú, nehéz, sok lemondást követelő s végül kétséges eredménnyel járó folyamat.161 Azaz csatlakozhatunk a másik csoportokhoz, de csak akkor, ha megváltozunk, például átveszszük kultúrájukat, és ennek megfelelően megváltoztatjuk ízlésünket és szokásainkat, ami rendkívül lassú folyamat. A tagság ugyanis „az odatartozás ismérveitől függ”.162 A nemzetváltás tehát összetett, lemondásokkal járó folyamat, melynek eredménye függ attól is, hogy az adott nemzet tagjai elismerik-e. Vagyis kétféle hátrány származhat belőle. Az egyik, hogy ha le kell mondanunk eddigi nemzeti szocializációnk eredményeinek jelentős részéről, az újra csak nehezen s hoszszasan tehetünk szert. A másik pedig, hogy kérdéses, milyen mértékben fogad be bennünket az új csoport. Teljes értékű tagjai lehetünk-e, vagy csak másodrendű tagságot szerzünk, esetleg egyáltalán nem tekintenek közéjük tartozónak minden igyekezetünk ellenére sem.163 Ám a fenti érvek kapcsán az a következtetés is levonható, hogy a nemzeti identitás cseréje egyéni döntés alapján ugyan lemondással járó, nehéz folyamat, de lehetséges. Akadályt jelent-
