Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
IV. Nemzet és morál
Nemzeti szenvedély 101 het ugyan az adott csoport befogadási hajlandósága, ám ennek a kérdésnek a megítéléséhez azt kell tudni, hogy vajon szükségszerű-e az ilyen döntés önkényessége. Ha szabályozható az ember elhatározása teljesíthető kritériumok alapján, akkor a csoport befogadási hajlandóságának elve nem kérdőjelezi meg az individuális döntés lehetőségét. Az a teljesíthető kritériumok kialakításának alapvető morális indoka, hogy az egyén nemzeti identitásának változása individuális választás eredménye lehet. Ugyanakkor ennek az érvnek a fordítottja is igazolható. Minthogy a nemzeti identitás individuális választás eredménye lehet, morálisan nem indokolható e választás akár közvetlen, akár közvetett kényszerrel történő befolyásolása. Továbbra is nyitott marad az a kérdés, hogy melyek ezek a kritériumok, s miként állíthatók méltányosan össze, hiszen mint már kiderült, a nemzet sajátosságainak teljes katalógusát aligha lehet összeállítani. Ám ha általános megoldásról nem is beszélhetünk, fel kell vetni a kérdést, meg lehet-e ezt tenni legalább az egyes konkrét nemzetek esetében, és így az ilyen katalógus kritériuma lehet-e az egyén adott nemzethez tartozásának. A kérdés kapcsán alighanem David Miller álláspontja a helyes. Annak hite helyett, mely szerint minden egyes adott nemzet esetében létezik a nemzethez tartozás szükséges s elégséges feltételeinek sora, inkább Wittgenstein metaforájának szellemében kellene gondolkodnunk.164 Következéséképpen azt is állíthatjuk, nem feltétlenül szükséges, hogy az adott nemzethez tartozók közösnek tekinthető jegyei egyben minden egyes tagjának közös jegyei legyenek. Lehetnek olyanok, akiknek alig vannak, vagy egyáltalán nincsenek egymással közös jegyeik, ám bírják a nemzet egyes jellemzőit. Ehhez hozzá kell fűznünk a nemzeti identitás individualizálása kapcsán, hogy a közös jegyek is egyéniesítve jelennek meg az ember identitásában. Főként akkor védhető ez az állítás, ha elfogadjuk David Miller azon észrevételét, miszerint a nemzeti identitások jelentős részben artikulálatlanok maradhatnak, és csak rejtetten gyakorolják átható hatásukat az egyén viselkedésmódjára. Azonban maga Miller sem képes kimerítő magyarázatra akkor, amikor megpróbálkozik a nemzeti identitás jellemzésével. Szerinte a nemzeti identitás első sajátossága az egyének össze
