Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
IV. Nemzet és morál
Nemzeti szenvedély 99 is értelmetlenné válna. Következésképpen a felfogás az egész nemzeti kérdést lényegében faji kérdéssé változtatná. A liberális nacionalizmus feltételezése szerint viszont a nemzeti identitás felejthető. Az állam pedig hatalmi eszközeivel előidézheti a kapott identitás elfeledését, legyen az akár nemzeti, akár a nemzetit megelőző identitásforma. Lássuk hát azt a teret, amely megmarad az egyén számára! Az érv, hogy a nemzetek nem valamiféle megállapodás alapján jöttek létre, hasonlít a klasszikus szerződéselmélet konzervatív kritikájához. Ám hogy egyes nemzetek kialakulásában meghatározó szerepet játszott fokozatos fejlődésük révén az állam akarata, sőt adott esetben az állami erőszak alkalmazása, nem igaz ugyan, de azt nem bizonyítja, hogy nem lehetséges az egyéni akarat és döntés ebben a kérdésben. Csak annyit jelez, hogy számos esetben nem számított. Az érv elfogadása esetén aligha beszélhetnénk a szabad választás lehetőségéről egyéb olyan identitásformák esetében, amelyek kialakulásában szintén szerepet játszott a politikai erőszak. Például megkérdőjelezhető volna a vallásszabadság realitása. De amint már említettük, maga az asszimiláció lehetősége jelzi az egyén nemzeti identitásának megváltoztathatóságát, tehát a felejtés elmélete egyben az egyéni választás lehetőségének érve is. Ugyanakkor persze nem elégséges ellenérv a kapott nemzeti sajátosságok lényegi döntésbefolyásoló hatásának állításával szemben, hiszen az államhatalom eszközeivel vezényelt asszimiláció szintén kívülről, méghozzá gyakran kényszerrel egybekötötten kapott nemzeti identitást eredményez. Az ember identitásának természete általában olyan, hogy nem lehet nem egyéni. Következésképpen vannak morális vonatkozásai. Ebből persze nem következik, hogy az egyén ne rendelhetné alá magát uniformizáló fanatizmusoknak, avagy éppen közös elhatározások, szerződések szabályainak. És az sem, hogy ne lennének akaratától független, sőt akár őt magát is korlátozó társadalmi folyamatok, események. Ám az mindenképpen következik az emberi identitás individuális vonatkozásaiból, hogy nem kell feltétlenül az uniformités nyomását elfogadva cselekednie, ezért dönthet számos tekintetben. Azaz kell, hogy legyenek morális vonatkozásai az identitás nemzeti fajának is.
