Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
II. Iskoláztatási stratégiák a kassai zsidóság körében
60 Iskoláztatási stratégiák a kassai zsidóság körében szesítésben ugyanis nem szerepelnek a két zsidó hitközségi elemi adatai, mivel a források megsemmisültek.12 Más forrásokból azonban tudni lehet, hogy mind az ortodox, mind a neológ elemibe évfolyamonként és évenként körülbelül 100 gyermeket frattak be (Barna-Csukási szerk. 1896, Lányi-Propperné 1933, 68., Görög 1991)13: nagyjából kétszer annyit, mint a többi elemibe összesen. A két hitközség nagy hangsúlyt fektetett az elemi iskolák korszerűsítésére: 1927- ben - a templomok újjáépítésével egy időben - új iskolaépületeket is emeltek. A vallási szegregációs jelenségre utalnak a már említett szlovák elemiben bevezetett külön zsidó osztályok, amelyek olyannyira zsúfoltak voltak - az első évfolyamokon a 60-80 fős létszám sem volt ritka -, hogy egyesek még így is a vegyes felekezetű szlovák osztályokba kerültek. A vallási szegregáció megléte a két világháború közötti időszakban új jelenség. A történelmi Magyarországon ugyanis az elemi iskolák többsége felekezeti, vagy egyházi kézen volt: a zsidóság - ahogy a más felekezetek is - saját elemi iskoláiba íratta be gyermekeit. Ahogy már a kassai tanintézetek bemutatásakor említettem, a csehszlovák első republikában az oktatáspolitika a keresztény felekezetek esetében a szekularizáció irányában hatott; Kassán az első világháborút megelőző időszak három római katolikus elemijéhez képest 1920 és 1938 között - a katolikus népesség megduplázódása mellett is - csak kettő működhetett, és további egyházi tanintézményeket is államosítottak vagy bezártak. Kétségtelen, hogy - ahogy a népszámlálások esetében is - az állam törekedett az izraelita népesség „elkülönítésére”, leválasztására a magyar (másutt a német) kisebbségről, és ezt a törekvését híven tükrözi az izraelita felekezeteket támogató oktatáspolitikal4, amely a többi felekezet esetében éppen ellenkező irányú volt, ez azonban csak részben magyarázza a ténylegesen is megmutatkozó szegregációt. Erre utal az a korábbi időszakétól eltérő tendencia is, hogy a zsidók egyáltalán nem íratták katolikus iskolába a gyermekeiket, akkor sem, ha az már az állam tulajdonát képezte, és csak a tanerő maradt egyházi. (így például az Orsolya-rendi elemibe.) Összességében tehát az izraelita felekezeti iskolák látogatá-
