Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
I. Asszimiláció vagy disszimiláció?
32 Asszimiláció vagy disszimiláció? arányokat a fent említett „utánpótlás” gyengülése és a nem izraelita népesség 1919-30 közötti számottevő - és jelentős mértékben a bevándorlásból következő - növekedése egyaránt okozta. Ezt a tendenciát váltja fel a térség és a város Magyarországhoz történő visszacsatolásával - a zsidótörvények bevezetésével, a társadalmi és politikai légkör megromlásával egy időben - 1941-re az izraelita népesség létszámbeli növekedésének megtorpanása, majd csökkenése. Az izraelita felekezetű népesség nemzetiségi arányainak vizsgálatához fontos tudnunk, hogy mely tényezők milyen mértékben befolyásolták az izraelita népesség létszámában bekövetkező változásokat. így viszonylag pontosan megállapítható, hogy mennyire „cserélődött ki" az első világháború előtti kassai, többségében magyar anyanyelvű zsidóság esetleg más, nem kassai születésű és nem magyar anyanyelvű izraelita népességre. Mivel a nemzetiségi adatok - ahogy már az előbbiekben jeleztem, és a későbbiekben elemezni is fogom - nem tekinthetők korrekt kiindulópontnak, ezért a tényleges népszaporulat összetevőinek megállapításához a felekezeti adatokat használom. A kassai izraelita felekezetűek népszaporulatának mért és becsült alakulását az alábbi táblázat és ábra foglalja össze: 2. táblázat: A kassai izraelita felekezetűek természetes és tényleges szaporulata (1910-1941) Időszak Tényleges1 Természetes2 Vándorlási különbözet3 Népszaporulat % % % 1910/1919 16,0 7,4 8,6 1919/1921 12,8 1.4 11,4 1921/1930 27,3 6,6 20,7 1931/1938 2,0 5,8-3,8 1938/1941-11,8 2.2-14,0 Forrás: 1. Népszámlálási adatok Kassára In: Lásd 1. táblázat forrásait 2. Népszámlálási adatok Szlovákiára In: ugyanott.