Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Melléklet

Dr. Sarlós Gábor (Beregszász, 1905) Az édesapám Tiszakóródon született, Szatmár megyében, a Tiszacsécse, Móricz szülőfaluja melletti faluban. Miskolcon végzett jogakadémiát, és hajói emlékszem, akkor ott tette le az ügyvédi vizsgáját is. Tiszakóródhoz a legközelebbi városka Beregszász volt, és az apám idősebb testvére, aki szintén jo­got végzett, bfró volt a beregszászi törvényszéken. A bereg­szászi óriási törvényszékhez tartozott Ungvár, Munkács, Huszt - én nem is tudom, hogy volt-e Magyarország területén még egy ilyen nagy területű törvényszék. Gyönyörű épülete volt. Az édesanyám tiszaújlaki születésű volt, szintén a határ mentéről való, ott, ahol aTisza-híd áll. Az apám Beregszászon volt ügyvéd. Az anyám az egész életét jótékonyággal töltötte, a Zsidó Nőegyletnek volt az ügyvezető alelnöke és a Vöröske­resztnek szintén alelnöke. anyanyelv Beregszász egy nagyon kis város volt, tiszta magyar város. ‘919 után is, ott más nyelven nem beszéltek az emberek, odajöttek a csehek, és remekül megtanultak magyarul, reme­kül! Apám főleg kölcsönügyletekkel foglalkozott, miután két banknak is ügyésze volt, ingatlanokkal - de tudja, kisváros­ban olyan nincs, hogy csak ezekkel, mindennel foglalkozott. Mikor valaki keresett egy nagyon tisztességes ügyvédet, ak­kor szólt az apámnak. Ha bejött és elmondta a pasas, hogy igaza van az ellenfélnek, akkor azt mondta az apám, hogy „menjen más ügyvédhez, ez az ügy nem hozzám tartozik". Gyermekkoromban sokszor hallottam kiabálást az irodából, apám anyámmal veszekedett, hogy miért fogad el paraszol­venciát az ügyfelektől. házasság Mi egy furcsa család voltunk. Az apám bátyja elvett egy tisza­újlaki lányt feleségül, és az apám elvette a bátyja feleségének

Next

/
Oldalképek
Tartalom