Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Melléklet
Dr. Sarlós Gábor (Beregszász, 1905) Az édesapám Tiszakóródon született, Szatmár megyében, a Tiszacsécse, Móricz szülőfaluja melletti faluban. Miskolcon végzett jogakadémiát, és hajói emlékszem, akkor ott tette le az ügyvédi vizsgáját is. Tiszakóródhoz a legközelebbi városka Beregszász volt, és az apám idősebb testvére, aki szintén jogot végzett, bfró volt a beregszászi törvényszéken. A beregszászi óriási törvényszékhez tartozott Ungvár, Munkács, Huszt - én nem is tudom, hogy volt-e Magyarország területén még egy ilyen nagy területű törvényszék. Gyönyörű épülete volt. Az édesanyám tiszaújlaki születésű volt, szintén a határ mentéről való, ott, ahol aTisza-híd áll. Az apám Beregszászon volt ügyvéd. Az anyám az egész életét jótékonyággal töltötte, a Zsidó Nőegyletnek volt az ügyvezető alelnöke és a Vöröskeresztnek szintén alelnöke. anyanyelv Beregszász egy nagyon kis város volt, tiszta magyar város. ‘919 után is, ott más nyelven nem beszéltek az emberek, odajöttek a csehek, és remekül megtanultak magyarul, remekül! Apám főleg kölcsönügyletekkel foglalkozott, miután két banknak is ügyésze volt, ingatlanokkal - de tudja, kisvárosban olyan nincs, hogy csak ezekkel, mindennel foglalkozott. Mikor valaki keresett egy nagyon tisztességes ügyvédet, akkor szólt az apámnak. Ha bejött és elmondta a pasas, hogy igaza van az ellenfélnek, akkor azt mondta az apám, hogy „menjen más ügyvédhez, ez az ügy nem hozzám tartozik". Gyermekkoromban sokszor hallottam kiabálást az irodából, apám anyámmal veszekedett, hogy miért fogad el paraszolvenciát az ügyfelektől. házasság Mi egy furcsa család voltunk. Az apám bátyja elvett egy tiszaújlaki lányt feleségül, és az apám elvette a bátyja feleségének