Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Melléklet
146 Interjúk Hahsarák. Ez azt jelenti, hogy itt voltak gazdag zsidó földbirtokosok, és ezeknél azok az ifjak, akik ki akartak vándorolni Palesztinába, s Izraelt építeni, azok itt náluk kitanulhatták a földművességet. Ezek a gazdag földbirtokosok ingyen adták a lakást és a kosztot, s mikor aztán kitanultak mindent s mód nyílt, akkor kimentek Palesztinába. Azt nem tudom, hogy tényleg mennyien is mentek ki, de sokan akartak. A zsidó cserkészmozgalmat a Wizo (Cionista Nők Világszervezete) finanszírozta, de voltak gyűjtések itt Kassán is. Egyszer egy ilyen gyűjtéskor volt egy bátor fiú, aki elment a cseh hadtestparancsnokhoz is, és kapott száz koronát tőle, ami akkor rengeteg pénz volt. És akkor bejött a fiú a Cionista Otthonba, és elkezdték számolni a pénzt, egy koronás, két koronás... és akkor 100 koronás! „Hát te ezt hol kerested?”, és akkor megmondta, hogy ő bizony bement a hadtestparancsnokhoz, erre aztán jót nevettünk. identitás Volt kitől pénzt gyűjteni. Nézze, ahogy végigmenne a Fő utcán az első republikában, ott az üzletek nyolcvan százaléka zsidóké volt. A cionizmus ellenére mi nagyon magyarok voltunk. Még most is a szemünkre hányják, hogy magyarok vagyunk. Volt itt például egy szlovák színház. Hát az nem volt valami nagyon látogatott, de a nyári szünetben mindig jöttek a magyarok vendégszerepelni, hát akkor tömve volt! Nem lehetett jegyet kapni. A magyarságot itt Szlovákiában a zsidók tartották, még a hitközségben is csak magyarul beszéltünk. A neológok kilencven százaléka kassai zsidó volt. A vidékiek, azok inkább ortodoxok, meg a keletről ide menekültek és a bevándoroltak is. Ezek közül egyesek letelepedtek, akiknek volt itt valamilyen ismerősük, mások továbbmentek, Amerikába, Ausztriába. Az ortodoxoknál csak jiddisül beszéltek. Akik zsidóknak vallották magukat, azok azt fel is használták. A háború után német jóvátétel volt itten, s aki zsidónak vallotta magát, és tudott németül, az kárpótlást kapott. Legtöbbünk persze zsidónak vallotta magát. Nem kellett ahhoz jiddisül tudni! Zsidónak születtünk, és zsidónak vallottuk magunkat. Szóval úgy, hogy magyar anyanyelvű és zsidó vallású. Ahogy a vallását, úgy az anyanyelvét sem változtatja meg egykönnyen az ember.