Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Melléklet
Interjúk 145 Szép esküvőnk volt, mert engem itt mindenki nagyon szeretett és becsült, emiatt nagy esküvőnk is volt, a status-quo rabbi esketett minket, s azt az imát, amit rendszerint egy vőlegény nem tudott héberül elmondani a neológ zsidók közül, azt én a rabbi nagy csodálkozására el tudtam mondani. Az ünnepi vacsora a Zsidó Kaszinóban, Lichtmann kóser éttermében volt. Én egyébként nemigen jártam a Kaszinóba, mint mások, mert az édesanyám nagyon beteges volt, ahogy végeztem a munkával, hazamentem és ápoltam ötéi, én ápoltam aztán a húgomat is. iskola Volt itt egy neológ és egy ortodox iskola is, az ortodox templomnál, itt, a Kazinczy utcán, és ott volt a Talmud Tóra is. A neológ hitközségnek volt tizennégy tanárja, egy igazgatója, és egy vallástanárja. Ugyanakkor az ortodox iskolában sok keresztény is tanított, és én egyszer összejöttem az ortodox hitközség egy tanárával, s azt kérdeztem, „hogy lehet az, hogy a neológ hitközségben zsidó tanárok vannak, az ortodoxban pedig keresztények?”, s ő erre aszongya, „a gyerek az tanul, amit lát, azt felfogja. A neológoknál, ha a tanár kiveszi a ceruzát és szombaton is ír, arra a neológ gyerek már nem reagál. Az ortodox hitközségnél a tanító, ha elővett volna szombaton egy ceruzát, és írt volna, arra felfigyeltek volna, hogy ‘hogy van ez, szombaton nem lehet írni! S a tanító ír?’, de miután a tanító keresztény volt, hát írhatott.” Az ortodoxoknak úgy nyolc tanáruk lehetett, az igazgatójuk elég rendes fiú volt, a fia most Amerikában rabbi. cionizmus Kassán több zsidó párt is volt: a Zsidó Párt, ami lényegében csak a választásokkor működött, s olyankor összefogta a többit is, a Mizrachi, a Ha’somer Haca’ir, abban benne voltam én is, annak a szlovákiai területi titkára volt a bátyám. Minden vasárnapra kirándulásokat rendeztünk, volt egy zenekarunk, s minden vasárnap este találkoztunk a Cionista Otthonban - ma aggok háza. Volt egy héber tanárunk is. Nagyon sokan jártunk oda, különösen lányok, annyian, hogy sokszor nem is fértünk be a nagyterembe. Azután voltak még az úgynevezett