Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

Tomcsányi Vilmos Pál hivatali időszaka 399 Kricsfalussy-Hrabár Andrást és Ganyó Istvánt. - A propaganda minisztérium kirendeltséget állított fel Ungváron (1944 október közepéig működött). A kirendeltséghez előadónak nevezték ki Ortutay Tivadart. Ortutay visszaemlékezéséből a célt illetően: „Az »anyaországból« Kárpátaljára áthelyezett közalkalmazottak egy része az eltelt néhány év alatt még nem élte bele magát az új környezetbe. A normálisabb viszonyokat erősen befolyásolta a háborús atmoszféra. A férfilakosság katonai szolgálatra történő bevonulása, s a frontra küldése, a megbízhatatlannak tartott fér­fiaknak a munkaszolgálatos osztagokba való belekényszerftése, s az azokban alkalmazott bánásmód - bizony - felkavarták a ke­délyeket. A lakosság és a hatóságok közötti jobb viszony kialakí­tásában szerepet kapott a tájékoztatásügyi szolgálat. A feladat­körhöz tartozott a családvédelmi ügyek intézése is az ún. ONCSA-szervezet égisze alatt." Másutt: „Ha feltalálták volna a »lelki« röntgenezést is, ez esetben a röntgenkép sok esetben igen barátságtalan érzelmeket vetítene az uralkodó magyar poli­tikai és közigazgatási rendszer szeme elé. De ezt a röntgenképet nemcsak a ruszinok esetében kapnánk meg, hanem a magyaro­kéban is, mert köztük is éltek abban az időben szélsőbal, kom­munista érzelmű és szélsőjobb, azaz nyilas érzelmű polgárok. E két szélsőséges tábornak a lélekszáma talán jóval felülmúlta a középen álló, mérsékeltebb gondolkodásúak arányszámát. ” 1943. január 11-i kelettel Ungvár thj. város polgármestere a város súlyos vízellátási gondjai tárgyában memorandumot intézett a miniszterelnökhöz, a belügy-, a földművelésügyi és az iparügyi miniszterhez. 1943. január 12-13. A 2. magyar hadsereg katasztrófája a Donnál. 1943. január 18. A Kárpátaljának nyilatkozott Csánk György, az Egyesült Felső-magyarországi Hitelbank és Kassai Takarékpénz­tár Rt. és Szundy Zoltán, a Bereg-Máramarosi Kereskedelmi Bank Rt. beregszászi fiókjának igazgatója a város 1942. évi gaz­dasági életéről. Fontosabb megállapítások: Beregszászban na­gyon kevés az ipar, az „iparéletet’’ a téglagyárak adják, az előző évihez képest lényegesen emelkedett a lakossági betétállomány, minimális a hiteligénylés. 1943. január 27. Marina Gyula, a kormányzói biztosság tanulmányi osztálya vezetőjének Szinyei Merse Jenő kultuszminiszterhez „az ukrán szervezkedés tárgyában" intézett bizalmas leveléből: „Az egyes tanári testületek a fegyelmi vizsgálatokat az elítélt tanulók meghallgatása nélkül folytatták le, mivel azok a jogerős ítélet folytán nem voltak szabadlábon. Időközben az elitéit tanulók a Kormányzó Úr Őfőméltósága kegyelmi ténye folytán szabadlábra

Next

/
Oldalképek
Tartalom