Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

400 A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka

helyeztettek, már kérvényezték is felvételüket volt Iskolájukba, azonban az ellenük folyó fegyelmi eljárás miatt felvételüket az intézetek igazgatói megtagadták [...] A szervezkedésben részt vett és elítélt tanítókkal kapcsolatban tisztelettel jelentem, hogy azokat saját hatáskörömben állásukból felfüggesztettem [...ja kárpátaljai tanítóság a csehszlovák uralom idejében erősen részt vett a politikai mozgalmakban s ezért Kárpátalja felszabadulásakor mint a legmegbfzhatatlanabb tisztviselői elem került át hozzánk. [...] a javíthatatlanok a közszolgálatból elbocsáttattak, vagy pedig külföldre szöktek [...] A szóban levő szervezkedésben nemcsak az ifjúság, hanem Kárpátalja társadalma is nagy mértékben érdekelve van s ezért rendkívül nagy a feszültség és a várakozás a hatósági intézkedések iránt. ”

1943. január Ivánka László munkácsi rajztanár, festőművész második dijat (Kaposvár város diját) nyert a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság kaposvári tárlatán. A kiállítás anyagát Munkácson is bemutatták.

1943. február 8-9-én Perecsenyben, február 10-én Ungváron vendégszerepeit a budapesti Vidám Színpad társulata, közte Rózsahegyi Kálmán, Kiss Manyi, a zeneszerző Eisemann Mihály. Kiss Manyi levelet írt a Kárpáti Magyar Hírlapnak, amelyben üdvözli az ungvári közönséget, és hozzáteszi: „Ungvárról indultam el a siker útjára [a csehszlovák időszakban], ezért boldogan térek vissza, ha csak egy napra is szeretett városomba."

1943. február 12. Megalakult az Ung Vármegyei Bajtársi Szolgálat. Feladata „a fronton küzdők hozzátartozóinak segélyezése és erkölcsi támogatása’’. Vezetője: Köszörű Károly főszolgabíró.

1943. február 13-14. A Kárpáti Magyar Hírlap (Ungvár) írta: „A polgármesteri félévi jelentésből kitűnik, hogy a polgármesteri iktatóban iktatott akták legnagyobb része zsidók állampolgársági és illetőségi bizonyítvány iránti kérelme volt. ”

1943. február 15. Szerkesztőségi cikk a Kárpáti Magyar Hírlapban: „Itt a 24-ik órája, hogy Ungváron legfeljebb csak 2-3 egyesület legyen. A többit meg kell szüntetni, mert ez a széthúzás bomlasztó hatású. Ungváron 60 egyesület van papíron. Ungvár magyarságának 60-féle érdeke nem lehet. ”

1943. február 22. Erdélyi írók és művészek részvételével erdélyi estet rendezett Munkácson a város Népművelési Bizottsága, Segélyző Nőegylete, a Kaszinó és az ÉMKE helyi szervezete.

1943. február 26. A felvidéki képviselők memorandumot nyújtottak át Kállay Miklós miniszterelnöknek, melyben a térség problémáival foglalkoznak.