Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

266 Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban

1937. június 26. A parlament megszavazta a kormányzói jogkört szabályozó 172. sz. törvényt. —> 1937. október 8.

1937. június 27. Beregszászban megrendezték Kárpátalja III. országos gyermek dalos ünnepét.

1937. június vége Minisztériumi bizottság tanulmányozta Kárpátalján a kórházi viszonyokat.

1937. július 20. Megalakult a „demokratikus Spanyolországot támogató egyesület” munkácsi csoportja.

1937. július 21. Átalakult a Hodža-kormány (a 2., a 15. kabinet) ->

1938. szeptember 22.

1937. augusztus 1. Beregszászban tiltakozó gyűlés volt Palesztina felosztása ellen.

1937. augusztus 12. A Huszti járási hivatal felfüggesztette a viski erdőbirtokosság önkormányzatát, az ügyek vitelére kormánybiztost nevezett ki. Ebben az ügyben Korláth Endre parlamenti képviselő tiltakozó emlékiratot nyújtott be az illetékes minisztériumhoz.

1937. augusztus 24. Beszkid Sándort nevezték ki a kormányzói hivatal élére. Az Országos Hivatal sajtófőnöke František Škrál lett.

1937. augusztus 27. A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „A lehető legnagyobb csöndben kezdődött meg a kárpátaljai kormányzói hivatal beszervezése.” (Lásd az új épületbe költözése.)

1937. augusztus 29. A Kárpáti Magyar Hírlap írta: soha azelőtt nem járt annyi külföldi újságíró Kárpátalján, mint ebben az évben. Legutóbb belga, angol, francia, amerikai zsurnaliszták fordultak itt meg.

1937. augusztus 30. Újabb mozgalom indult a munkácsi magyar gimnázium visszaállítása érdekében. Munkácson élő 6710 ruszin lakosnak egy hétosztályos, a 2694 cseh/szlovák lakosnak egy nyolcosztályos gimnáziuma van, az 5975 magyarnak (az összlakosság közel 23%-a) viszont nincs középfokú iskolája. Kárpátalján az egyetlen gimnázium, ahol lehetőség van magyarul tanulni, Beregszászban található.

1937. augusztus 31. Ungvárra érkezett a köztársasági elnök kabinetirodájának főnöke, hogy előkészítse Edvard Beneš kárpátaljai látogatását.

1937. augusztus A Kurtyák-párt és a Fencik-párt máramarosi kerületei kimondták az egyesülést, mert „csak ily módon látják biztosítottnak az autonómiáért folytatandó harc sikerét”. Nagyberezna és vidéke is az egység mellett voksolt. - Az ökörmezői, huszti, nagyszőlősi és ungvári munkaközvetítő hivataloknál belgiumi bányákba toboroztak munkásokat. Az első hivatalos összesítés szerint mintegy 3 ezren utaztak ki.