Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
Kronológia
Konstantin Hrabár kormányzása 267 1937 nyara Kárpátalja-szerte nemzeti és vallási színezetű manifesztációkra került sor a Kijevi Rusz megkeresztelkedésének 950. évfordulója alkalmából. 1937. szeptember 2. A csehszlovák kormány és a Vatikán közötti megállapodás értelmében a munkácsi és az eperjesi egyházmegye kikerült az esztergomi püspök joghatósága alól, ahová 1918. szeptember 29. óta tartozott, és ideiglenes jelleggel az Apostoli Szentszéknek lett alárendelve. (1939 nyarán visszaállt az esztergomi főhatóság.) A bulla kimondja: a határ menti csonka egyházmegyék igazgatását a szóban forgó területen működő apostoli helynök vezetése alatt álló egyházi bizottság látja el. A rendi és szerzetesi kongregációk, amelyeknek egyházi vezetősége a külföldön van és megfelelő egyházrendi tartomány megszervezése cseh területen nem lehetséges, közvetlenül a rend generálisának fennhatósága alá tartoznak. Az ilyen szerzetesházak vezetői mindenkor cseh állampolgárok. Szeptember 10-én Sztojka Sándor görög katolikus püspök ezzel kapcsolatban a CSTI munkatársának azt nyilatkozta, hogy nagy jelentőséget tulajdonít „a kerületi beosztásról szóló pápai bullának”, méltatta a modus vivendi fontosságát a kárpátaljai és a kelet-szlovenszkói görög katolikus egyház szempontjából. „A Csehszlovák Köztársaság határait most már a ruszin lakosság számára a szentatya is megszentelte és megáldotta. A modus vivendi első' állomása a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye szempontjából az lesz, hogy hat ruszin egyházközség a román görög katolikus egyház joghatósága alá kerül, 6 román görög katolikus és 4 magyar görög katolikus egyházközséget pedig a munkácsi egyházmegyéhez csatolnak." 1937. szeptember 3. Kormányrendelet jelent meg az egyházi birtokok zárlatának megszüntetéséről. 1937. szeptember 4-5. Beregszászban tartották az Egyesült Magyar Párt kárpátaljai kerületének gyűlését, ahol a vidék magyar kisebbségének gazdasági, kulturális és szociális problémáival, valamint időszerű politikai kérdésekkel foglalkoztak. Hokky Károly felszólalásából: Kárpátalján „magyar tanítóképző' nincs és nem tudunk gondoskodni 311 magyar tanító utánpótlásáról”. Az elfogadott határozatból: fokozottan szolgálni a munkásság („a nemzeti közélet egyik legjelentősebb tényezője") érdekeit, egyetértésben és megértésben élni a más nemzetiségű őslakosokkal, tiszteletben tartani nemzeti törekvéseiket, „magyarnak csak az tekinthető, aki nem támogat a magyarság ellen irányuló törekvést, politikai irányzatot”, továbbra is megmaradni az ellenzéki úton, a párt nem fogadja el a prágai parlament által a kormányzói hatáskör kibővítéséről hozott törvényt, „az autonómia kényé
