Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
Kronológia
200 Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1932. február 10. A kommunista párt Kárpátalja-szerte éhségtüntetéseket szervezett. Munkácson, Nagybereznán, Perecsenyben, Mosván voltak nagyobb megmozdulások. 1932. február 19. A Perecsenyi és Nagybereznai járásban „az állandó kommunista tüntetések miatt” megerősítették a csendőrállomásokat. 1932. február 21. A rendőrbiztosság kezdeményezésére akció indult Munkácson cigányiskola felállítása érdekében. 1932. február A magyar pártszövetség beterjesztette javaslatait Anton Beszkid kormányzóhoz a kárpátaljai ínség enyhítése tárgyában. „Kívánatos, hogy segélyben ne csak azok részesüljenek, akik a betegsegélyzó' intézetnek legalább három hónapig tagjai voltak, hanem mindazon éhezők, akik a segélyre rá vannak utalva [...] iparos és kereskedő osztály talpraállilhatása végett feltétlenül szükséges, hogy e társadalomnak a kormányzat sürgős moratórium-rendelettel jöjjön segítségére, mert a jelenlegi bankpolitika és a kamatok nyomása alatt ez az értékes államalkotó osztály teljesen elvérzik. Ugyanekkor utasíttassék a pénzügyi kormányzat, hogy a hátralékos adókat írja le s a folyamatban levő adóárveréseket haladéktalanul szűntesse meg. ” - A belügyminisztérium engedélyezte, hogy „az egész Kárpátalját uraló ínség, nyomor és éhség enyhíthetésére gyűjtést indítsanak és folytathassanak egész Kárpátalján”. A kárpátaljai gyermekgondozó hivatal megállapítása szerint a területen mintegy 15 ezer gyermek szorul sürgős megsegítésre. - Hokky Károly a parlamentben „a volt magyarországi postatakarékpénztári betétek” mielőbbi kifizetése tárgyában interpellált. - A beregszászi kereskedők „villanysztrájkba” léptek az elektromos energia magas ára miatt. (A villanysztrájk korabeli szóhasználat, lényege, hogy a sztrájkba lépő fogyasztók nem használták az elektromos energiát semmilyen formában, ezáltal okoztak érzékeny veszteséget a szolgáltatónak.) 1932. március 2. Az országos „vörös nap” egyetlen komoly eseménye Volócon zajlott, ahol a csendőrség rálőtt a tüntetőkre. 1932. március 15. Az iskolaügyi minisztérium elutasította a munkácsi magyar szülők azon kérelmét, hogy a város reálgimnáziumában magyar tannyelvű tagozatot is létesítsenek. Az indoklás szerint erre a célra nincs megfelelő épület. 1932. március 21. Prágai gazdasági értekezleten Slávik belügyminiszter megállapította, hogy a kárpátaljai nyomor oka részben az általános gazdasági válság, részben azonban a Magyarországgal való kereskedelmi kapcsolatok elégtelensége.
